Utolsó.

Ez az idei év utolsó bejegyzése.Kívánok magunknak és mindenkinek nagyon szép jövőt.Megyek Dénessel tűzijátékot nézni.....

Különös szilveszter??

Azt sejtettem,hogy a szilveszter éjjel nem lesz valami fergeteges buli itthon 4-esben,de azért reméltem,hogy jól alakul.Gerge azonban belázasodott csütörtök este,egész éjjel szaladgáltam és lázat csillapítottam és ezt tettem pénteken is egész nap.
Szerencsére ahhoz képest jól van,hogy majd'40 fokos a láza,ami nem csillapodik 38 fok alá sehogy,pedig szó szerint napló szerint vezetem,hogy mikor milyen lázcsillapítót kap,nehogy túladagoljuk.5 féle gyógyszert nem könnyű fejben tartani.De próbáltunk hagyományosan is segíteni,zéró sikerrel.Sem a hűtőfürdő,sem a borogatás nem ér semmit.
Az újévet remélem nem az ügyeleten ünnepeljük meg....

Dénes viszont egészséges és kellően eleven,így persze nem csak egész nap a kicsi seggét hurcoltam,hanem a nagyot szórakoztattam.A kedvenc játékával ma csak velem legalább 20 partit nyomott ( Bogyóésbabóca társas) ,de azt sem hittem volna,hogy szilveszter este háttérben egy 100 éves Hofi kabaréval majd egy apró házikóba nyomkodok puha és lila-barack színben pompázó gyurmát és egy műanyag csontot elfordítva kis gyurmakutyákat gyártok mindenki nagy megelégedésére.....

Alkoholról szó sem lehet,mert 1 : - szoptatok
2 : - vigyázok,nehogy nagyon elálmosodjak és ne tudjam ellenőrizni a lázát óránként
3 : - sosem lehet tudni,kell-e vezetni pl.az ügyeletre....

Egyébként meg nem is vágyom nagy bulira,csak 2 egészséges és vidám gyerekre.Olyan fura,hogy csendben van......

Z,mint zokni.

Zoknimánia van nálunk kibontakozóban.Az egész azzal indult,hogy Dénes állandóan levette a zokniját és mezítláb szaladgált.Mindig szidtuk,felvette.Gergely barátunk viszont hamar megtanulta,mekkora mulatság a zoknitlanság,így állandósult a meztélábazás.Napjában többször húzza le magáról a zokniját és a kismamuszt is,majd fejhangon közli,hogy : - Aja,hö,zzzz....
ami úgy értelmezhető,hogy levettem a zoknim,anya.És persze amikor szigorúan rászólok,vagy már az is elég,ha csak összeszűkül a szemem és pengévé a szám,már hangosan kiröhög.

Ugyanakkor ha pl.mosás-szárítás után hajtogatom össze a ruhákat,ő kiválogatja az összes zoknit és egyesével próbálja felhúzni a lábaira,miközben folyamatosan zizeg,ami nála a zokni hívójele.2 napja Dénessel szánkóztunk és felhoztam a ruhakesztyűket száradni,mert hóangyalokat kellett gyártanom a földön és csupa hó lett még a hajam is.Na,szóval akkor a kesztyűket próbálgatta a lábaira húzni.

Tegnap azonban már kifejezetten idegesítő volt,hogy azon túl,hogy a sajátját adom vissza rá nonstop,még innen-onnan szedeget is elő és azokat próbálgatja.Először Dénes zoknis fiókját pécézte ki,kidobálta az összeset és húzkodta fel,nagy sikerrel.
Ezután a szennyestartót rámolta ki és próbálkozott ugyanígy,de előtte még az arcára húzott egy szürke rombuszmintás Dénesalsót.
Mivel ez sem jött össze maradéktalanul,így nem maradt választása,elmászott a mi szobánk felé és eltűnt egy időre.Egyszer csak jön elő és elégedett vigyorral a képén és folyamatosan zümmögve diadalittasan lobogtatja a kis lábán az apja 43-as téli zokniját,amit felerőszakolt combig.Minden esetre jobb,mintha az apja alsóját szedte volna elő a szennyesből és húzta volna a fejére......

Angyal.

Dénes teli torokból énekel és széles karmozdulattal,teátrálisan gesztikulál mellé :
- Mennyből az angyal,lejött hozzátok
pásztorka,pásztorka........

Az ördög nem alszik.

De,szerencsére már igen.Kb.5 perce.Elvittem Dénest anyuhoz,ezalatt Kálmán próbálta
ráncba szedni kisebbik ördögünket.Megebédeltek és próbálta elaltatni zéró sikerrel.
Maga a tény,hanem akar aludni valaki már nem hat rám,de mikor mellette vérlázítóan folyamatosan nyíg,no,az már sok.
Hetek óta fogadkozom,hogy nincs szopi nappal,csak reggel és este.Tartom is ehhez magam,de így alternatív megoldások kellenek.A fitt labda már nem játszik,mert nem akarom hozzászoktatni.Én tuti nem járkálok vele és nem is ringatom,így azt szoktuk,hogy ül az ölemben és a youtube-on zenét hallgatunk,ez mindig beválik.Most nem.Gondoltam hát legyen,beraktam a szobájába az ágyba és ráhúztam az ajtót.
És láss csodát....

Zsepi.

Gyerekkoromban egyszerűen csak undorítónak tartottam,aztán amikor tinilány lettem már kicsit idegesítőnek is.Anyu csak nevetett ezen és szerinte ez az ő rossz szokása,amin nem tud változtatni.Most már tudom,hogy ez nem egy rossz szokás,hanem egy generáció betegsége,ami előbb-utóbb mindenkit utolér.Ez pedig nem más,mint a taknyos zsepi.

Amikor kislány voltam imádtam anyu ruháiba belebújni,mert szépek voltak,csinosak és jó szappanillatúak ( mert illatos pipereszappanokat tett és tesz még ma is a ruhái közé a szekrénybe és nagyon jó illat van tőlük )
de amikor a zsebébe nyúltam....mindenben volt egy taknyos zsepi.Vagy több.Kabátban,köntösben,blézerben,farmerben.Halálom volt,annyit röhögtem és bosszankodtam rajta,de anyu csak legyintett és mondta,hogy ahol kisgyerek van,ott mindig zsepi kell,hogy legen a zsebben és egy kis takony letörlése után bizony gyakran ott felejtődik.Én sosem értettem ezt meg és fogadkoztam,hogy én aztán sosem.

Nos,az élet nem engem igazolt.Ott figyel minden kabátom,köntösöm,farmerem zsebében minimum egy,de inkább több taknyos zsepi és már csak akkor kapok tőlük elmebajt,ha benne felejtem mosáskor és szárításkor,mert a mosógép szétáztatja és a ruhába maszatolja a darabjait,majd miután áthajigáltam a szárítógépbe az millió cafatra szaggatja,amit hajtogatáskor válogathatok ki .
Egyik este sírva röhögtem,amikor benyúltam a köntösöm zsebébe és ezeket szedtem elő :
- 3 db taknyos zsepi
- 4 db fülpiszkáló
- 1 db ceruzaelem
- 1 db lila műanyag autóalkatrész
- 1 db kisautó gumija
- 1 db zokni lezárópapírja a hozzá tartozó műanyag bigyóval,ami összetartja a párt és nem tudom a nevét.

Mutattam Kálmánnak és elmeséltem ezt neki,mire ő közölte,hogy neki is tele van a kabátjainak és farmerjainak a zsebe gyerektakonnyal teli zsepikkel,úgyhogy nyugodjak csak meg,nem én vagyok selejtes.
De anyunak kétségkívül igaza volt.Ebben is.Szeretlek anyu!

Karácsonyi duma.

Karácsonyfát díszítünk.Dénes ügyesen rakosgatja a gömböket,masnikat,Gerge először csak belemászik a díszekkel teli kartondobozba,majd nekibátorodva a gömböket és angyalkákat kezdi leszedegetni a fáról,ahonnan eléri.Amikor készen vagyunk,a fa gyönyörű,csak az alsó fél m-en nincs semmi,mert amit a Gera leszedett,azt mi mindig magasabbra tettük,hogy ne érje már el.Dénes mégis aggódva figyeli : -Anya,mi lesz ha reggelre a Gergely az egész fát ledíszíti????????? - kérdezi legörbülő szájjal....
- Nos, ez a dolog több okból sem valószínű,kisfiam!Először is nem marad fenn éjjel,nem tud egyedül kijönni az ágyából és ilyen magasra már nem is ér fel! - mutatok a fa közepéig.
Nagyot sóhajt : - És még a sötétben sem lát....

Ott a pont.

Fürödjünk.

Már régóta fontolgatom,hogy el kellene már kezdeni a fiúkat együtt fürdetni a nagy kádban,mert bár Gergely fürdetése jóval egyszerűbb és gyorsabb benn a szobájában a babakádban,de sok szempontból nem nyerő.Először is a legfőbb gond az,hogy amíg utána Dénes megfürdik,nekem kb.15-20 percem van,hogy Gergőt megszopiztassam és elaltassam úgy,hogy közben hallgatózik és nem akar aludni,mert hallja,hogy Dénes fröcsköl,játszik,pedig tényleg halkan csinálja.Ha sikerül is elaludnia,nem alszik elég mélyen és amikor mennék át Déneshez,hogy őt is megtöröljem,felöltöztessem,lefektessem elkezd bömbölni.Így kevés időm jut Dénessel beszélgetni villanyoltás után és még utána vissza kell mennem az ördöghöz,mert ilyenkor apa nem jó ám.Ráadásul Dénesnek időben el kell aludnia,mert oviba oda kell érni reggel.Így találtam ki,hogy együtt fürdenek,én viszem Dénest,Apa Gergőt és miután kijöttem Dénestől csendben nyugodtam el tudom a kicsit altatni.
Tegnap volt a nagy próba és ami elméletben jól működött,az gyakorlatban is....Igaz az elején nem ment minden gördülékenyen.Én azt képzeltem,hogy majd úgy kell kikönyörögni őket a vízből,ezzel ellentétben Gergő egy ideig figyelte a karomból,ahogy Dénes belemegy a vízbe és játszani kezd,majd amikor megneszelte,hogy ebbe a nagy fehér valamibe ő is bekerül iszonyatos üvöltésbe kezdett.Amolyan dobhártyaszaggatós,liluló fejes,krokodilkönnyes dolog volt,de közben zakatoló szívvel és pánikfejjel csimpaszkodott a nyakamba,mint egy csimpánzkölyök.
Kálmánnal nem igazán értettük,imádja a vizet,strandon,itthoni medencében,bárhol jól érzi magát,de a kád megrémítette.Szegény Dénes is csak nézte és mondogatta neki :
- Ne félj,Gergő,együtt fürdünk,jó lesz!!!
De ő csak bömbölt,így vagy a meghátrálás jöhetett szóba,vagy a kompromisszum,én meg nem az a meghátrálós fajta vagyok,így megkérdeztem apjukat,hogy akar-e beugrani közéjük,vagy menjek én.Ment ő,így nagy nehezen hozzászokott a Gergi is,de az első 10 percet azt végigordította.Ma én megyek be közéjük,aztán majd meglátjuk....

Kiskarácsony.

Az idei karácsony is nagyon jól telt,a gyerekek élvezték,Dénes imádta a fenyő feldíszítésétől az ajándékozáson át a szaloncukor evésig.
Szent este apu és Gézu jöttek el hozzánk,ami egyrészt jó,mert velük is voltunk együtt,másrészt pedig rossz,mert így - életemben először - nem találkoztam anyuval aznap.Így ilyen nem lesz többé.

Első napján Kálmán nagymamájához és nővéréhez mentünk el,majd a szüleinél ebédeltünk.
Második napján pedig anyunál voltunk délelőtt és ott is ettünk.

Nagyon sok ajándékot kaptak a fiúk,mi taktikusan nem vettünk nekik sok mindent,mert nagy a család és mindenkitől játékra számíthattunk.De amit mi választottunk az lett Dénesnél az első a sorban.Telitalálat volt : Bogyó és Babóca - Úton az oviba társasjáték.Imádja és mi is szeretünk vele játszani,mert pont olyan egyszerű és érthető,mint amilyen szórakoztató.Dénes az első körben ráérzett a lényegére és azóta is szinte csak ezzel játszunk.

Gergely sem hazudtolta meg önmagát,hiába kapott ő is számtalan érdekes játékot,ami őt igazán leköti,mondhatni órákra az 2 dolog :
- üres kartondoboz,amibe bele tud mászni és örül benne magának.
- ásványvizes palack.Ha félig tele van,az plusz fél óra játékidő.

És ami a favorit,bármikor,bármeddig : - ha ketten vannak és autóznak a két kis járgánnyal.Teszik sorban egymás után a köröket a nappaliban és versenyeznek.Öröm őket nézni.

6 millió.

Itt is gratulálok öcsémnek és unokaöcsémnek,a40 milliós játszmában nyújtott kimagasló teljesítményükért és a megnyert 6 millió ft-hoz!Ügyesek vagytok....

A múlt héten.

Nagyon sok minden történt ám velünk a múlt héten,szinte minden napra volt valami program.
Hétfőn 3 óráig volt csak óvoda,aztán mindenki átment a szomszéd épületbe,ahol az óvónők Luca-napi játszóházat szerveztek.Programnak fantasztikus,csak én elkövettem azt a hibát,hogy egyedül mentem 2 gyerekkel.A kis asztaloknál számtalan érdekes foglalkozás volt,lehetett gyurmából csillagot és egyéb formákat szaggatni,papírból karácsonyfát készíteni ( ez utóbbi olyan jól sikerült,hogy máskor is csinálunk és egészen biztosan megőrizzük ) joghurtos poharat bevonni fonállal és ebbe búzát ültetni.Dénes nagyon élvezte és én is,bevallom - bár a kézügyességem igen jó - legalább olyan kreatív vagyok,mint egy százlábú.Ezért az ilyen egyszerű,könnyen elkészíthető,de nagyon mutatós dolgok felvillanyoznak.Még inkább örültem volna,ha másodszülöttemet lepasszoltam volna anyunak,de legalább már járna,mert így alaposan megizzadtam.Dénes aktívan részt vett a kreatív programokban és én ott ültem volna vele,de Gergelyt nem rakhattam le a szutykos padlóra - lévén tél és mindenki csizmában - így vagy az ölemben tekergett,amíg én ragasztóztam,vagy gyurmát lapítottam mini gyúródeszkán mini sodrófával,vagy odaadtam valakinek a kezébe.Ez általában beválik,mert minden társaságban akad legalább egy olyan ember,aki szívesen hurcibálja kicsit,de azért nem illik órákra lepasszintani.Szerencsére Dénes miután kidolgozta magát pattogatott kukoricát kívánt venni,amit mindketten szívesen fogyasztanak,ezzel el is ment az idő nagy része.Ahogy ott ültünk a mini padon,volt időm nézelődni és megállapítottam,milyen jól szervezett,kultúrált oviba járunk,tényleg nagyon jó óvónőkkel.Minden asztalnál ült legalább egyvalaki közülük és segített mindenben.Volt,aki járkált,ha volt szülő nélküli gyerek figyelte,hogy minden rendben van-e vele.Árultak pattogatott kukoricát,meleg teát,mézeskalácsot - nagyon olcsón,szinte jelképes összegért - mert hát nincs buli nassolás és pia nélkül.
Nagyon jól éreztük magunkat,Dénes azóta is büszkén mutogatja,amit csinált.A délután végén még egy együttes is fellépett,mindenki boldogan énekelte velük együtt a Kiskarácsonyt és a Micimackót.


Pénteken a református templomba mentünk,ahol adventi előadás volt,többek között az ovisok is előadták először a Luca-napi műsorukat,aztán egy betlehemest.Dénes teljesen magabiztosan állt ki ismét,pedig sokan voltak,de nem tartotta vissza,olyan kis ügyes volt!!!!Ő volt Boldizsár a szerecsen király és olyan büszkén viselte a palástot,nagyon tetszett neki,hogy szerepelhet.
Gergely természetesen hozta a formáját és elaludt az előadás közben.A keresztelőjét is végigaludta itt,a templom ilyen hatással van rá.


Szombaton szintén a református templomba mentünk,adventi játszóházba,ahol szintén nagyon jó program volt.Dénessel csináltunk szép üveg mécsestartót,ragasztottunk rá angyalkákat és csillagokat.Nekem még egy csillagokból ragasztott girlandra is jutott időm,mert Gerge némi hintalovacskázás és sütievés után az alvást választotta,a kezemben aludt egy fél órát,amíg mi ragasztgattunk.
Egyetlen kis árnyék az örömünkön : a szervezők,a lelkész, aki egyébként jó barátunk is egyben nagyon csalódott volt,mert rajtunk kívül csak Éviék jöttek el Bogival és a tóalmási és szentmártonkátai állandó résztvevők,akik a hittan táborokat is szervezik.Nagykátáról senki más.Igaz,hogy nagyon hideg volt és szakadt a hó,de azt gondolom,hogy ha én el tudtam sétálni 2 gyerekkel,más is megtehette volna.Szegény Laci ki is írta,hogy a játszóház érdeklődés hiányában elmarad.Elég szomorú,az emberek nyafognak,hogy unatkoznak a gyerekekkel,mert nincs egy hely,ahová lehet menni,mikor meg van,akkor nem mennek.De ez nem az én bajom,én megyek mindenhová.


Vasárnap a szokásos Európa park,adventi buli volt a program,de én úgy fáztam,mint még életemben soha talán,ezért nagyon hamar hazajöttünk.
Tudom,hogy még csak most jön az igazi tél és az igazi unalom,mert még csak december van,de én már nagyon várom a tavaszt.....

Hó hó hó

Na,most aztán igazán sok(k) van belőle.Felébrednek az aprók és megyünk is szánkázni.Dénes nagyon élvezi,pedig ő fázós,én is élvezem,mert nem vagyok fázós,Gergely meg minden öltöztetésnél bömböl.Kicsit fárasztó,nem mondom,hogy nem várom a gólyákat....

Játék az alvás.

Amikor Dénes kicsi volt,szinte mindig szopizva aludt el,nagyon ritkán kézben.Aztán nagyobb lett és napközben a retrus hintában löktük és énekeltünk hozzá.Így aludt nappal hónapokig,amíg át nem álltunk a melléfekszünk a heverőre és mesélünk,majd együtt elalszunk stílusra.Gergely amíg pici volt nem is volt kérdés:szopi.Aztán nagyobb lett és este még mindig így alszik el,de ha megébred amikor beletuszkolom a hálózsákba,akkor le tudom többnyire rakni,nem kell semmi mást bevetni.Ujjongtam,hogy nem kell semmilyen segédeszköz,ő gyakorlatilag akkor is simán elalszik,ha fáradt napközben,ha ül az ölemben és pl.youtube-on zenét hallgatunk.Most is a második Ákos dal után már le tudtam tenni,mert aludt.Kálmánnak sincs vele gondja,így bármikor elmehetek itthonról.Csakhogy a napokban rákapott valamire és 2 nap is elaludt közben.Az eszköz a fitt ball.Hetek óta járok ilyen edzésre és itthon is gyakran előveszem,hogy kicsit pattogjak rajta.Ő persze azonnal felkéredzkedik,elégedetten az ölembe fészkeli magát,kicsit énekel magának ( ami csak erős jóindulattal nevezhető éneklésnek,inkább hasonlít egy macska vernyákolásához,de nagyon cuki ) majd egyszer csak alszik.Mindez pillanatok alatt bekövetkezik.Tegnap ezen röhögtünk,hogy ha elmegyünk este valahová és pl.anyunak kell altatni,akkor meg is van ez oldva,majd elpattognak a labdán.Ugyanis tervezzük,hogy Dénes születése óta először (!!!!) elmenjünk kettesben bulizni.Januárban lesz a szponzorok és vállalkozók bálja,kiváló lehetőség lenne.Hát,ha anyu bevállalja a pattogást....

Eperke és társai.

Ma reggel a fiúkkal mesét néztünk.Pontosabban én néztem,Dénes énekelve tapsolta a télapóittvant,Gera meg szopizott.Mivel a tv hangját nem hallottam,csak a képet figyeltem és ámultam,hogy hogy megöregedtem....

Az Eperke című szörnyűséget választotta a Dénes előzőleg,mert rengeteg eper volt benne és közölte,hogy ő majd megeszik száz kiló szamócát.Én meg csendben kiakadtam és egyben örültem,hogy nem kislányaim vannak,akiket halálra butíthat és kimoshatja az agyukat egy ilyen rajzfilm.Sokan most talán a fejükhöz kapnak és elkönyvelnek idiótának de szerintem nekem van igazam.
Szóval ez a mese mit is sugall az ötéveseknek?Olyan öt,nyolcéves forma kislányok csini ruciban és makulátlan frizurával jönnek-mennek.Reggel felkelnek és egyik berakja a haját hajcsavarókkal,a másik meg kivasalja.Sminkelnek keveset,felveszik a mélyen dekoltált felsőjüket,meg a kis szoknyát,térdnadrágot és kicsit még teszik-veszik magukat a tükör előtt,mielőtt a valódi cselekmény kibontakozik.A hajuk szuper,a szemöldökük formára szedett és a vörös hajúnak vörösre,a feketének feketére színezett.
Most azt lehetne hinni,hogy mindezt csak olyan szem veszi észre,aki már úgymond jártas a női praktikában,de bizony ezek után el tudom képzelni,ahogy egy öt éves ácsorog a tükör előtt és próbálja a haját simítgatja,kivágottabb felsőt akar és seggigérő szoknyát.Mert ez a trend.

Miután csak én néztem a mesét gondoltam szörfölök és keresek mást.A konkurens csatornán egy szőke fogszabályzós luvnya tette meg éppen reggeli előkészületeit a fürdőszobában,majd tél révén hastrikóban és miniszoknyában,harisnyával,csizmával elindultaz iskolába.Nem mondom,hogy nem volt divatos,de nemáááááá.....

Tényleg ilyen rajzfilmeken szocializálódnak a mai gyerekek????És joggal mondhatja bárki,hogy ezek még a jó kategória,hol van ez a gyilkolós,szörnyes,marslakós és egyéb félelmet is keltő mesékhez!
Szomorú.Én tényleg élveztem nézni a Vukot,meg a Futrinka utcát,vagy a Kukori Kotkodát.gondolom ma is megtehetik a gyerekek,de nem teszik,mert a szülők bekapcsolják a tv-t és azt nézik,ami van.Még jó,hogy az enyém gyerek inkább teli torokból dalol.

És akkor csak egy szó a mesék között leadott reklámokról.Botrány.Olyan ostoba baromságokat akarnak ránk sózni iszonyatos pénzekért,hogy az kiakasztó.Eleve a hátamon a szőr feláll a plüssöktől.Egy semmirevaló porfogónak tartom,amivel a gyerek2 percig se játszik,aztán a sarokba vágja és soha többé nem kell neki.Aki ilyet megvesz az nem normális.De ezt még lehet ám fokozni,mert vannak olyanok,amiket lehet ám fésülni,meg csatokat tűzni a lila hajukba,miközben ugye egy szőrös pufók arcú plüssfiguráról beszélünk,aki valahol a kutya és a dinoszaurusz között megállt az evolúciós fejlődésben.
Vannak még bepisilős babák,akiket itathatunk cumisüvegből.Vannak sétáló és farkcsóváló kutyák,ami leül,ha simogatod.Hát nem szuper????És gyűjtheted a mini plüssfigurákat és vehetsz nekik borsos áron kis házat,amiben van nekik fésülködőasztal (?!?!?!?!!?!??!)
Boldog vagyok,hogy fiaim vannak....

1 éves.

Tegnap egy éves lett az apróság.Hihetetlen és jó nagy közhely,de tényleg most született....

Ha anya beteg.

Elkaptam a náthát tőlük.Régen apám ha 36,9 volt a hője úgy zuhant ágynak,mint egy csecsemő,pedig nem az a puhány fajta.Ezen én mindig röhögtem,de egyszer csak felnőtt lettem és egy szimpla takony - láz nélkül - lever a lábamról.Nosztalgiával gondolok vissza az évekkel ezelőtti betegségeimre - akármilyen idiótán is hangzik ez - mert akkor olyan könnyű volt...

- Akkor keltem fel reggel,amikor már majd éhen haltam.De csakis annyi időre,amíg jól telepakoltam egy tálcát és csináltam magamnak fincsi hársfa teát.

- Egész nap pizsamában néztem a sorozatokat és csak pisilni,illetve dvd-t cserélni keltem ki a meleg takaró alól.

- Gyümölcsöt csak magamnak pucoltam és fogyasztottam korlátlan mennyiségben.

- Csak akkor mentem utcára,ha már jól éreztem magam és volt erőm - időm korlátlan - hajat mosni.

Ezzel szemben:

- Most legkésőbb 7-kor fel kell kelnem,hogy felöltöztessem a két gyereket,reggelit adjak nekik,kiszívjam az orrukat,elinduljunk oviba é lehetőleg oda is érjünk kb.8-ig.

- Örülök,ha arra időm jut,hogy megfésülködjek.Szerencsére igen hideg van,így nem derogáló,ha sapkában nyomulok.

- Maszkban kell szoptatnom,ha nem akarom,hogy a Gergely egy kis lecsöppenő takonnyal is jóllakjon.

- Amikor éppen elaludna a Gerge,akkor kapok köhögőrohamot és keltem fel.Ez ma 2x történt meg.Nem vagyok ideges...

- Egész nap ugrásra készen kell állnom - pizsamáról szó sem lehet - mert pisilni kell,bekakilt a kicsi,éhes vagyok,szomjas vagyok,álmos vagyok,csak úgy balhézok,játszunk valamit,építsünk garázst ésatöbbi ésatöbbi.....

Hiányoznak a régi megbetegedések....

Mikulás

Ezt a témát csak nagy vonalakban terveztem összefoglalni,mert itt olyan dömping van,hogy csoda lenne,hanem unna rá.Pénteken az oviban úgy oldották meg,hogy átvitték a gyerkőket a másik épületbe vendégségbe és mire visszaértek az előre kikészített filc csizmácskákban ott lapult a csomag.Dénes odavolt teljesen,aznap megevett egy halom édességet.

Másnap délután a kultúrházba jött a pirosruhás.A vártnál színvonalasabb lett,volt lufihajtogatás,arcfestés és mesesarok,ahol nagylányok meséltek könyvekből és lehetett rajzfilmeket is nézni.Kati is eljött velünk,rá viszont nem jutott időm,ezúton is bocsi:):)
Amikor a fellépők előadták a műsorukat,minden gyerek feszült csendben hallgatta a tanító néniket,akik felkonferálták az előadásokat és közölték,hogy akkor most énekeljünk és várjuk együtt a Mikulást,mert lassan megérkezik.Dénes tapinthatóan feszült volt,úgy izgult,amikor pedig egyszer csak megjelent az ajtóban a várva várt öreg,szinte kiugrott a kis szíve a helyéről.Mindenki kapott egy 19 Ft-os csokimikit és azonnal megette.Gergely persze nem,ő amúgy is a ciklámen lufikutya elfogyasztásával volt elfoglalva,pont nem érdekelte ki érkezett meg akármilyen színű gúnyában.....

Vasárnap délután az ovisok felléptek az Európa parkban,amit éppen nem késtünk le.Dénes nagyon ügyes volt,egy percig sem merült fel benne,hogy nem áll ki,teljesen természetes volt,hogy ő is ott lesz a többiek mellett.Nem volt nagy a szerepe,tulajdonképpen "csak" elénekelték együtt a Luca-napi dalt és utána még eg Mikulásvárót,de én le voltam nyűgözve.
És természetesen ide is kijött a Miklós és a teli puttonyból mindenki annyi szaloncukrot vehetett,amennyit elbírt.Dénest sem kellett biztatni...

Aznap este pedig hozzánk is megérkezett a jó öreg.Kálmánnal megbeszéltük,hogy nem lesz semmiféle beöltözés,mert már tavaly is rezgett a léc,láttam,ahogy méregeti az öcsémhangú mikulást a Dénes,piszkálgatta az óráját....idén tuti megismerte volna.
Így kipucoltattam vele hótaposóját,amit lelkesen megtett,majd kitettük a teraszra és énekelve vártuk,hogy jön-e valaki.
Kálmán felvette a piros kabátját és levette a polcról csendben az anyutól kapott londoni bigbenes csengettyűt.Aztán kiosont és a teraszon belepakolta a csizmákba a csomagokat,mi meg a szobából izgultuk végig,ahogy csengetve elment.Dénes olyan édes volt,teljes extzisban rohangált fel-alá és kérdezgette,hogy: - Miért nem jön be??? Sok helyre kell még mennie??? Apa,miért most mentél el pisilni,most ért ideeeeeee!!!!!!

Hétfőn az ovival elmentek az idősek otthonába és ott is előadták a műsorukat.Állítólag nagyon ügyes volt,utána szólót ugyan nem vállalt,de a kisfiúkkal elénekelt több dalt.Büszke vagyok rettentően,hiába szorong idegen helyen,de dalolva,mondókázva felszabadul és levetkőzi a félelmeit.Kaptak az idősektől is csomagot és oda is ellátogatott a Mikulás.

Tehát ilyen sokszor találkozott vele.És akkor még nem beszélve a családtól kapott rengeteg ajándékról,édességről.Nagyon élvezte...

1998.12.02.

Ezen a napon,azaz ma 12 (!!!!) éve jöttünk össze Kálmánnal.....hú,még leírni is fura ezt a dátumot.Ahogy mondják,még gombócból is sok,igaz az nem az esetem,legyen fagyi gombóc....12....hát nem kevés,valóban.De ennek ellenére úgy gondolom még jól bírjuk:):):
És nem mellesleg ma van a névnapom:)

Most mát biztos.

Eddig is tudtam -minden szerénytelenség nélkül-hehehe- hogy van két szép gyerekem és egy okos.De tegnap bebizonyosodott,ami már régóta sejthető volt,hogy okosból is kettő van.
Gergely egy éves kora ellenére nagyon sok mindent mond már határozottan és hiba nélkül,mint pl.Aja,Aba ( Dénes ugyanígy ejtette ) Dée,Tá ( távirányító )Te ( telefon )
Aztán ott van a mindent megértés.ami tényleg valóban így van,nem csak elfogult vagyok.
Ha este szólok,hogy : - Gyerünk vacsorázni! - akkor elindul mászva a konyha felé és nyalogatja a száját.
Ha megkérdezem tőle,hogy : - Hol a labda,akkor "da,da" mondogatásával már megy is és hoz egyet a Dénes szobájából.

Aztán tegnap este kiderült,hogy szinte tényleg mindent megért.Én már tusoltam és pizsamában és köntösben ültem le a fotelba,hogy várjam,amíg Dénes befejezi amit éppen csinált és mehessünk fürdetni.Gergely persze meglátta a dekoltázsomat és megvadult.A dolognak nincs semmilyen szexuális töltete,szimplán csak szopizni akart,ezért nagy hörgéssel kezdte el tépni a pizsama felsőmet.Mondtam neki,hogy ne tegye,inkább menjen s keresse meg a buborékfújót,mert a fürdetés közben mindig azt szoktuk csinálni ( mármint buborékot fújunk ).
Nem gondoltam én semmire,néztük Kálmánnal az új kvízműsort ( szemét szülők,nem is a gyerekkel játszanak....) így csak fél szemmel figyeltem,ahogy Gerge négykézláb ereszkedik és elkezd cikázni a nappaliban szana-szét heverő játékok közt,miközben a szájával fújkál a levegőbe.Egyszer csak megáll,ülésbe huppan és diadalittasan a levegőbe emel egy pókemberes buborékfújót és elégedetten hozzáteszi : - "hö" -mármint itt van.
Nem kicsit esett le az állam,jól meg is dicsértem és összepuszilgattam érte,amin meg a Dénes akadt ki.Láttam a tekintetén,hogy na vajon mi a franctól olyan nagy szám,ha valaki talál egy buborékfújót?
Szegénykémnek nem akartam tudálékosan elmagyarázni,miért is nagy szó,ha valaki ennyi idősen így megért valamit első hallásra,eljut a tudatáig,elindul,hogy megkeresse,felismeri,mint tárgyat,nem akad el a gondolatmenete,amikor meglát egy játékot,nem zökkenti ki,hogy a sok többi tárgy ott van körülötte és akár leállhatna velük játszani,hanem célirányosan elindul és megszerzi,majd megmutatja.Nem magyaráztam el neki,mert ő már nagy és neki ezek a dolgok természetesek,ezért csak magamban örömködtem,hogy - Na,tessék,van itt is ész,nem csak has...-

Ugyanakkor Gergő nagyon kiborít.Életveszélyes,mint mindig,felmászik mindenhová,beleül fiókba,elbújik szekrényben,feláll (!!!) a hintalóra,a csúszdát már száműztük,mert a második létra fokig felmászott,majd egy elegáns mozdulattal hátrabucskázott és szerzett egy újabb púpot a fejére és egyebek.De nem is olyan érdekes mindez ahhoz képest,hogy még mindig MINDENT megeszik.Újabb kedvence a fás korár kipakolása.Tisztára nyalja hótretkes kis kefét,amivel a hamut söpörjük,de most elleste,ahogy fésülködöm,úgyhogy vagy azzal kefélgeti a szőke fejét,vagy a padlót takarítja - mindkettő tevékenység horror -.
Aztán ott a szemetes lapát,ami szintén óriási barátja,minden nap azt nyalogatja és rojtosra rágja a nyelét.Tegnap azonban valami hatalmas csend honolt,ahogy ott ült,így sejtettem,hogy valami nagyon érdekesre bukkant.Mire odaléptem már láttam,ahogy tömi a szájába a fadarabot - gondoltam én -.
Ahogy azonban kotortam kifelé realizáltam,hogy egy jobb sorsra érdemes óriási pillangó teteme volt,aki nyilván megpihent a fáskamrában,aztán odafagyott.Mire kimostam a szájából már darabokban volt,gyermekem arcán viszont semmi sem látszott.Gondolok itt undorra,de talán jó volt az íze???Ki tudja,Ázsiában minden napos az ízeltlábúak fogyasztása,most volt a tv-ben,hogy az Ensz szerint több rovart kéne enni,mert sok is van belőlük,meg egészséges is.Hát a fiam ebben élen jár....