Ma Tőserdő felé...

Ma kirándulni voltunk és útban odafelé vettem egy nagy táska almát és körtét. Persze mindenki ráugrott és fejenként kettőt-hármat megevett mindenki. Amikor megették,mint mindig most is a kezembe adták a csumákat,hogy én dobjam ki és mivel még én is ettem,így a tenyeremben tartottam az egyre gyűlő alma és körtemaradékokat.
Amikor aztán egy erdős részen kidobtam őket egyben mindenki nagyon boldog volt,hogy most adtunk a nyusziknak és az őzeknek finomságot,majd Dénes elkezdte sorolgatni,kinek kedveztünk még ezzel. Azaz a hangyáknak,méheknek,csigáknak,gyíkoknak.
Gergely sem maradt ki és nagyon bölcsen hozzájárult a témához egy darázzsal és egy dongóval,majd kibökte : - ...és az elefántok is nagyon fognak neki örülni...
Volt nagy röhögés....

Egészséghét az oviban.

Egész héten erről szól az óvodai élet.
Minden az egészség,a sport és a természet körül forog.
Ma az alapítvány jött ugrálóvárral és arcfestőkkel. És én tartottam mindkét épületben a gyerekeknek ovis pilatest. ÉS nagyon élvezték,ahogy az óvónők is,régen láttam ilyen lelkes csapatot. Sajnos fotóm nincs erről,de a fiúkról van. Ők úgyis szebbek....

Dénes ugrál.

Nagycsoportosok.

Tigris.

Gergely az oroszlán.

Kiscsoportosok.

Hello kitty Erzsike.

Tervezek és szervezek,meg persze gesztenyét gyűjtök.

Nagyjából így telnek a dolgos hétköznapok.

Október 3-án ovis családi nap lesz nálunk itthon a kertben. Nagyjából 30 gyerek és felnőtt.Nem készülök nagyon erősen,sütök egy nagy adag tejfölös pogácsát és süttetek valami édes aprósüteményt.Meg persze lesz házi meggyszörp és sok tea. Meg az összes játék a kertbe kipakolva.Csak ne essen az eső...

Október 13-án lesz az ovis bál az alapítvány szervezésében,ami annyit tesz,hogy mi SZMK-s szülők bonyolítjuk,ahogy tudjuk a tombola-felajánlásokat és az egyéb részleteket.

Aztán október 14-én lesz SIPITO-n nyílt nap,erre készülünk elsősorban nagyon,hiszen megalapozza a következő évünket esküvő-fotózás ügyben.

Végül pedig november 18-án,éppen a szülinapomon lesz Nagykátán esküvő kiállítás,amit szintén én szervezek.

Mindamellett persze jut időm gesztenyét és egyéb terméseket gyűjteni,óvodába vinni és hozni kettőt a fiúk közül,horgolni és pilatesezni és sütőtökös muffint sütni,meg még feleségnek is megmaradni. Ja és persze netezni,mert az nagyon fontos,állandó reklámozás és marketing. Egy kedves barátnőm szerint nálam egy nap 36 órából áll,másik szerint pedig duracellel működöm. Valójában viszont iszonyúan sokat alszom éjjel,így hát megy a nap,mint a gép. És még boldog is vagyok!!!!

Zajlik az óvoda.

Telnek a hetek,Dénes már taknyos,kicsit köhög,de nem tartom itthon,mert amúgy élénk,eszik. Gergely jól van,ő nem beteg és lekötözve sem tudnám itthon tartani,intézményfüggő lett.
Imádnak oviba menni,reggel szinte ugranak ki az ágyból,sétálva megyünk,először Gergelyt rakjuk ki a csoportjában,nagy puszi és ölelés után szinte rohan be és már játszik is.Utána Dénestől "szabadulok" meg,őt is levetkőztetem,ne érezze,hogy csak a kicsivel vagyok figyelmes,míg ő egyedül levetkőzik,neki is kijár egy kis figyelem.
Aztán egyedül maradok....sokat beszélgetek,bemegyek anyuhoz,majd jövök haza és enyém az egész ház. Meg a háztartás. Jó ez az ősz...aztán délutánonként jönnek együtt a nagy séták,gesztenyegyűjtéssel és fagyizással ha jó az idő...szeretem az őszt,imádom!

A társadalom hasznos tagja.

Ez vagyok én.
Az volt ugyanis,hogy tegnap fél egykor mentem a kisebbik gyermekért az óvodába és mivel még nem volt kinyitva  a kapu,így jó néhány szülőtársammal együtt várakoztam,amikor azt láttam,hogy a LIDL felől egy robogós kacsázik elég nagy sebességgel,majd belerohan egy autó jobb hátsó részébe.

Volt azonnal nagy döbbenet,meg csődület,meg hűha. Én már amikor a fickó földet ért nyúltam a táskám felé,hogy mentőt hívjak,amikor is felpattant és a motort kezdte piszkálni és mire odaértem hozzá levette a bukósisakot . Amikor megkérdeztem tőle,hogy jól érzi magát,hívjak segítséget viszont visszavette a sisakot. Ez már önmagában is fura,így visszasétáltam a járdára,mert teljesen jól volt,talán túlságosan is - mint később kiderült - .

Az autóst ismerem. A lányáért jött az óvodába. ÉS éppen parkolt le. A motoros egyszer csak felemelte a motort és betolta a járdára és attól kezdve nem láttam őt. Nem véletlenül.

Bementem Gergőért,hazahoztam,lefektettem és megebédeltem,amikor jött a telefon az óvodából,hogy a motoros eltűnt, Judit a felelős,amíg nincs tanú és mivel tudják,hogy én láttam a balesetet,hajlandó lennék esetleg tanúvallomást tenni a kinn lévő rendőrnek.
Állati jó. Persze hajlandó voltam,hiszen tényleg láttam mindent,ráadásul ismerem Juditot jól és valóban a motoros volt a vétkes,de eltűnt senki nem tudott róla semmit.

Amikor személyleírást adtam már akkor megdöbbent a rendőr is,hogy én láttam az arcát,de hát senki sem látta,végig bukósisakban volt. Persze,de addig,amíg odamentem,hogy hívjak segítséget,addig levette. Igaz csak egy pillanatra,de láttam őt.
Így adtam róla - állítólag annyira jó - személyleírást,hogy a segítségével még aznap este 9 -re meglett a fickó,igaz ugyan,hogy a rendőr kétszer jött el hozzánk,hogy azonosítsak valakit,az első biztosan nem,a második pedig több,mint valószínűleg az volt. Ma pedig már beszéltem is Judittal,aki nagyon hálás,mert nemcsak hogy megvan,de beismerte és bevallotta,hogy a motor fékhibája miatt történt minden.

De most azt képzeljük el,hogy mi van,akkor,ha Judit lánya,Lia már a kocsiban ül. A gyerekülés megborult,az üvegszilánkok beterítették az egész kocsit és a jobb hátsó ajtó teljesen összetört. Pedig ez egy városi forgalomban,igaz nagy sebességgel közlekedő,de
" csak " kismotor. Jobb nem belegondolni,mi van,ha egy teherautó rohan belénk....

Így lettem igazán hasznos tagja  a társadalomnak.

Óvoda - kettő a kettőből.

Igen,igen. Mindkét gyermek óvodaköteles lett szeptembertől. Ami persze nagyon szigorúan hangzik és nem is pont így van,mert Gergely még nem kötelezően jár óvodába,hanem azért,mert járni AKAR.
És mivel az másik  csoportba íratás dilemmája is egyedül engem viselt meg a családban ( illetve Dénes azért mondogatja,hogy : - nem baj,hogy a Gergely másik csoportba jár,mert az udvaron úgyis együtt lehetünk .... - ) szóval a fiúk úgy élvezik az óvodába járást,ahogy van.

Reggel időben,maguktól ébrednek,öltöznek ,reggeliznek és már sétálunk is szép rendben az oviba és a csoportszoba előtt érzelmes búcsú nélkül,szimpla és szokásos ölelés és puszi az elválás és mindenki elégedett és boldog.
Az első nap Gergő másfél órát volt benn és ordítva vittem haza,mert ő még maradni akart.
Másnap 3 órát volt benn és ordítva vittem haza,mert ő még maradni akart.
Harmadik nap ebéd utánig maradt és a folytatás ugyanez.És a további két napon is.
Kérdései : - mikor lesz már kész az ágyam,hogy ott alhassak?
Egyszóval : kettes számú versenyző szociális intézetbe való beszoktatása gördülékenyen lezajlott. Pedig még csak decemberben lesz 3. Mennyivel könnyebb is vele,mint régen....sokkal könnyebb...

Nyári fotók.

Még mielőtt beköszöntene végleg az ősz. Az imádott ősz...de a nyarat is imádtuk,nagyon-nagyon. Holnap írok bejegyzést Poroszlóról is. Jó volt. De most fotók. Kirándulás a nádasban. Együtt....