Méltatlanul kevés fotó...

Anett szerint:):)Akkor tessék...

Gyerekvilág-kiállítás.2011 november.

Méltatlanul....

...keveset írok a kisebbemről,pedig nem szándékos a dolog,csak mindig van más.De itt van bennem minden,annyira okos,ügyes,szép és értelmes.Hónapok óta beszél,már kerek egész mondatokban és elképesztő humora van.

Neki is és Dénesnek is kimondottan jó a humorérzéke és ez megnyilvánul rendszeresen.Gergely mindamellett ugyanolyan zsörtölődő,de mégis jókedvű morgó törpe,mint régen.Ha megsértődik,akkor bevonul a konyhába puffogva,durrogva,csapkodva és elbújik az asztal alatt.Aztán jön ki és elesett ábrázattal sajnáltatja magát.Olyan zabálnivaló,egyszerűen imádom.

Ha mondom neki,hogy : - Adj egy puszit a csöppnyi száddal ! - akkor először közli nagy mérgesen,hogy : - nem adok...-majd odanyomja az arcát és nyitott szájjal ad egy nagyon nyálasat.

Ha jó a kedve és bújik,akkor ő mondja nekem,hogy : - adj egy puszit a csöppnyi száddal és odanyújtja a puha kis ajkát.Persze szétpuszilom olyankor és utána törli le grimaszolva.


Ha rossz a kedve és hisztis,akkor őt elég békén hagyni.Nem kell pátyolgatni,elkezd egyedül játszani és megvígasztalódik.Második gyerek,kevesebb idő jut rá,megtanulta.

Ha pisil,kakil már régen szól,sőt lassan eljutunk oda,hogy előtte szól.Már nem bújik el látványosan,csak elvonul és közli utána,hogy : - Kakiltam ! - és halad a szobája felé és néz maga után,hogy megyünk - e  kicserélni.A szobatisztasággal viszont eszembe sem jut tavasz előtt foglalkozni,tuti nem fogom kihámozni a mínuszokban a gyereket az overálból minden sarkon.

Válogatósabb,mint Dénes.Jó evő,de van,amit meg sem akar kóstolni.Ilyenkor általában köcsög vagyok és egy óvatlan pillanatban belenyomom a szájába a kanalat.Az esetek 99 % -ban utána megeszi,csak kell neki ízpróba.Ha nem tetszik neki a színe,mint a sóskáé,vagy az állaga,mint a csirkemájé ( amit egyébként imád ) vagy az illata,akkor bebuktuk.De elképesztően nagy főzelékevő,az jöhet bármikor bármilyen.Mint az apja.Dénes viszont még mindig mindent megeszik a csirkemáj és a hurka kivételével.Mindent,az oviban is,szerencsére.

Imád sapkában járni és imád takarózni.Esti fürdetés után magára húzza a kis takaróinak egyikét és mint egy kis öregasszony a fejkendőben úgy ül Dénes ágyában és hallgatja  a mesét.Napközben is van,hogy úgy ücsörög,hogy a kis takaró a nyakában van.

Dénessel imádják egymást és persze verekszenek is eleget.De rendszeresek a szeretet-kitörések,amikor átölelik egymást és összefogózva mennek,vagy csak összebújnak.Ilyenkor Gergely mondogatja,hogy : - szeretem Dénest,nagyon.Megölelem és megpuszilom.
És persze engem is ölelget és puszilgat.Sokkal könnyebben kimutatja a szeretetét,mint Dénes,ezáltal félek is,hogy van,aki jobban is szereti a családból és ezt Dénes megérzi.Én olyan vagyok,mint ő,így megértem,milyen nehéz annak az élete,aki nem tudja úgy kimutatni az érzelmeit,vagy nincsenek olyan igényei,hogy érintésekkel fejezze ki a szeretetét.Dénesnek egyértelműen nem az érintés a szeretet-nyelve,Gergőnek viszont az.Könnyebben is fog beilleszkedni.

Komisz.Igazi kópé,van,amikor azért tör ki balhé,mert Dénes szépen játszik,épít,legózik,de Gera odamegy,settenkedik kicsit,ólálkodik körülötte,majd kitátott szájjal nagy koncentrálva odalép és tönkreteszi a művet.Majd meg sem áll a nappaliban,mert tudja,hogy kapni fog.

Általában aszalt gyümölcsöket és magvakat uzsonnáznak,vagy pattogatott kukoricát.Mindig porszívózni kell utána minden nap,mert direkt kiborítja,majd elrohan.Kis disznó:):)

Este egy angyal.Kijövünk Dénestől a mese után és amíg még ráadom a hálózsákot a fotelban kicsit még szeretjük egymást.Ilyenkor még ő repetázik,mondókázok és mesélek neki még kicsit,mert úgy érzem,hogy keveset vagyok csak vele,pláne,ha Dénes egész nap itthon van.Ő kiköveteli a figyelmemet,Gergő meg alkalmazkodik.Sosem lázad,nem ellenkezik.Ezért az este  a  miénk,még kicsit összebújunk mi ketten.Anya kicsi fia:):):

Kiállítás.

Több hónapos munkám,szervezésem és fáradozásom,hogy egy színvonalas,igényes és mindenki számára várt eseményt létrehozzak,több,mint sikeresnek bizonyult.Olyan sokan jöttek el,hogy a művelődési központba alig lehetett beférni,délután négykor már csak a templomnál lehetett leparkolni,olyan szép lett a műsort,annyira profik voltak a kiállítók és a segítők,nem beszélve a modellekről,hogy órákig csak forgolódtam utána este,alig tudtam elaludni a nagy izgalomtól.

Igaz némi hiba csak becsúszott,de elsősorban nem az én felelősségem.Ceremóniamesterünk lebetegedett,így a vőfély vette át a műsorvezető szerepét,ami nagy mellényúlás volt,mert sem olvasni,sem rögtönözni  nem tudott,saját magát eladni meg pláne,ezért közröhej tárgya lett szegény,de erről senki sem tehet rajta kívül.
A csokrok csodálatosan lettek,anyuék és a másik két virágos erőn felül teljesített,de az én asztalom sem maradt le mögöttük.

A fodrászok és sminkesek rettenetesen kitettek magukért,megcsinálták kb.20 modell haját és sminkjét,ezért örök hála nekik,igaz jó reklámot adott nekik is a kiállítás.A mi standunk is szép lett,feltettünk sok esküvői fotót és gyerekfotót és néhány portfólióképet is.Ami meglepő,de nagyon jó dolog,hogy rengetegen érkeztek más városokból és itthonról is kimondottan házasulandók,így nagy volt mindenkinél az érdeklődés.Mi azt mondtuk a néhány hónap tapasztalatát felhasználva,hogy ha csak egy megrendelés összejön egy ilyen esküvő kiállítás után,már megérte.Nos,nekünk itthon eddig két szerződéses megrendelésünk lett és legalább 6 komoly érdeklődő,csak esküvői fotózásra.De most szombaton is fotózni megyünk,következő hétvégén is,ezért maximálisan kifizetődött az idő,energia és pénz,amit befektettünk.

És a visszajelzések egyöntetűen pozitívak,aki most ott volt velünk kiállítóként,az jövőre is jönni szeretene és már legalább 5 új kiállítónk lesz,akik utólag jelezték,hogy jönnének következő alkalommal.Abszolút siker,nagy öröm és jó szakmai gyakorlat.Ugyanis jövő tavasszal már én is esküvői szolgáltató leszek,mint esküvőszervező.

Tavaszra is vannak ám terveim....erről még később.

Leiskoláz.

Tegnap Dénes megint leiskolázott.Még csak 4,5 éves,de aláz.Nagyon oda kell figyelnem.

Tegnap a wc-n intézte a dolgát,én meg mentem be neki segíteni,amikor közölte nagy nyugalommal :
- Anya,egy pók van ott fenn a  plafonon.

Én csak odapillantottam és nyugtáztam,hogy valóban ott van és a plafonon és
megjegyeztem :

- Mivel ott van fenn,így ma már ott is marad,mert nem érem el....( a fene se fog este holtfáradtan pókot vadászni,ott rohadjon inkább...)

Erre ő,még nálam i nagyobb nyugalommal és közönnyel :

- És ha hozol egy seprűt?????

ÖÖÖÖÖ,hát igen,az lett volna a megoldás....

Miért jó és miért nem?????

Amikor még nem éltük a blogok és a közösségi oldalak világát,úgy érzem sokkal közelebb álltunk néhány emberrel egymáshoz.Jó,hogy van blog,imádom olvasni a kedves barátok,ismerősök életét,mindennapjaikat,a sajátomat is imádom,mert visszaolvasni is élmény és különösen azért,mert a szita eszem miatt már az egy évvel ezelőtti dolgokra is képes vagyok csak halványan emlékezni,mert annyi új történik velünk.
A Facebook különösen nagy szenvedéllyé tud válni,egyik legjobb barátnőm szerint a legjobb pletykarovat,de azért is,mert szeretem nézegetni a családi fotókat,jól lehet követni ezáltal az ismerősök gyerekeinek fejlődését.

És emiatt,főleg ezért kezdenek körülöttem elsekélyesedni a személyes kapcsolatok.Akikkel napi viszonyban vagyok nyilván nem,mert találkozunk óvodába jövet-menet,néptáncon,babaklubban,piacon.Ez jó,de akikkel nem vagyok már ilyen kapcsolatban,azokkal sajnos ez alakul ki.Elolvasom naponta a blogjukat,követem az életünket a facebookon és ennyi.Régebben havonta felhívtuk egymást pl.Anettel ( és még sorolhatnám,kivel...),hogy hogy vagyunk,ki hogy alszik,szopizik,eszik,fejlődik,stb.Most elolvassuk egymás blogját és nemhogy sosem találkozunk ( vagy csak nagyon ritkán ) de telefonon sem beszélünk.Ez  mindkettőnk hibája és nem felrovom,mert tudom,hogy két gyerekkel nem könnyű a világban mindenkivel kapcsolatban maradni,főleg ha a lakóhely nem közös.De sajnos attól ez még tény....megyek,megnézem őket a facebookon:):)

Oviszünet.

Most,hogy egy hétig nincs ovi bizonyosodtam meg róla csak igazán,hogy Dénes milyen hihetetlenül önálló,segítőkész,szocializálódott és aktív lett.

Eddig is nagyon sokat segített a maga módján pl.az átöltözésekkor,de amióta középső csoportos lett egyre többet segít a konyhában is.A főzésben már jó ideje szívesen besegített,de most már sokat terít meg egyedül,reggelinél ő tesz maguknak tányéralátétet,tányért,bögrét.Evés után bepakol a mosogatóba.Nagyon örülök neki,mert ezeket régebben már csak dacból sem tette meg és most,hogy rájött,hogy az oviban sokszor ő a napos és milyen sok dícséretet kap ott érte,itthon is ki akarja érdemelni.

Gergővel pedig mondatokban beszélnek egymással.Tegnap éppen utaztunk és a kocsi hátsó ülése felől ezt hallgattuk mi elöl :

- Kérek még....Dénes,add ide!!!!

- Nem add ide,hanem kérek!

- Kérek!

- Tessék,itt van egy!Ha megetted,még adok,de csak ha megetted!De hát még van a kezedben,először edd meg!

- Megettem!

- Tessék!!!

- Köszönöm!

 - Szívesen!

Kekszevés folyt éppen......


Ez nekem is hasznos és ő is jól jár vele.Most éppen az öccse orrából lógó taknyot intézte el egy zsepivel,amíg ezt a bejegyzést megírtam.Ez mondjuk éppen engem minősít:):)

Már csak...

.....néhány nap és itt a kiállítás...úgy izgulok,ezzel fekszek és kelek és szinte egész nap e-maileket írok és telefonálok.Azért már várom a végét!