Újrakezdés.

A cím nem félreértendő,szerencsére nem egy egész életet kell újrakezdenünk,"csak"az ovit.Ez az egy hét itthon betegen és az,hogy állandóan velem van gyakorlatilag teljesen elvette a kedvét az óvodától.A héten szerdán vittem először,nem egyszerűen sírt,hanem konkrétan visított,hogy ő velem akar maradni.Ráadásul aznap evett benn először ebédet,így egész délelőtt telefonközelben tipródtam,hogy kell majd érte mennem.Szerencsére nem kellett szaladnom,így fél egykor kicsit izgulva mentem érte.Kati óvó nénit sikerült elcsípnem,ők még ebédeltek és azt mondta,hogy ne aggójak,ugyan egész nap szorongott,várt,de sosem sírt,elfogadta,hogy majd megyek és meg is nyugodott gyorsan reggel.ÉS sokat evett,nagyon jó kedvvel fogadott,így nem féltem.
Ma reggel már az ágyban balhézott,hogy ő ugyan fel nem kel és fejhangon üvöltött az öltözködés,mosakodás alatt végig,de mentségére legyen szólva fel kellett ébresztenem és még aludt volna szerintem egy órát.Az oviba érve viszont simán bement egy kis sírással,de legalább nem üvöltve....és az ablakból már boldogan integetett és ment játszani,miután megígértette velem,hogy veszek neki epret,de nem egy,hanem 2 dobozzal....drága szívem,olyan kis bélpoklos...
Ma is sokat evett,jól érezte magát,már nem szorongott....Csak épp rosszkor jön,hogy holnap óvodaszünet,legközelebb hétfőn megy,akkor pedig kirándulni mennek busszal(!!!)a farmosi természetvédelmi területre- tanösvényre túrázni.Iszonyatosan izgulok,mert
1:soha sehol nem volt még kirándulni nélkülünk egy fél napra,
2:soha nem ült még buszon(csak bkv-n egyszer,de velünk)
3:nem tudom,mennyire megbízható a sofőr,a busz milyen műszaki állapotú,
4:szót fogad-e,nem kóricál el,tudnak-e rá is és mindenkire odafigyelni

Aznap nagyon fogom figyelni az útinform híreit.Annyira féltem őt mindentől,de tudom,hogy jól fogja érezni magát.

09.24.

Ma vagyunk 5 éves házasok!Olyan fura,amikor összeházasodtunk és ideköltöztünk,még nem gondoltam,hogy 5 év múlva(milyen rövid idő...)lesz már 2 ilyen fantasztikus gyerekünk.És van....szerencsére!!!!Elég a szentimentalizmusból,de kívánok még magunknak jópár évet....

Úgy látszik....

...kifizetődik a sok immunkúra és méregdrága vitamin.Dénes konkrétan egy napig volt beteg,jó,a hasmenés eltartott 3 napig,de ez nem gátolta meg semmiben.Gyakorlatilag egész nap meg sem állt szerdán és csütörtökön,annyi volt csak a különbség,hogy látványosan keveset evett magához képest,de ez annak is betudható,hogy nem fűlt foga a diétás kajához,amit meg is értek.Mi szolidáltunk vele és azt ettük mi is.Kálmánnak ez nem okozott problémát,simán elvan napokig rizs,főtt krumpli főtt répa kombón,de én irgalmatlanul szenvedtem.Hiányzott a hús,a tészta legfőképpen pedig a hal,így alig várom,hogy holnap azt süssek.És persze a két rossz emésztésűnek(nekem meg Gergelynek )tuti kis szorulást okozott a diéta.Lényeg a lényeg,Dénes jól van,ma voltunk kontrollon,mehet kedden oviba.
Én persze elkaptam a náthát Gergelytől(naná,hogy nem a hasmenőset Dénestől,hogy legalább fogyjak...)így alig alszom és szenvedek nappal is,de az nem lényeges....

Kis beteg.

Kinn volt a gyerekorvos és elküldte tüdőröntgenre a Dénest.Szerencsére negatív,de azért kell antibiotikumot szedni.Az egészben csak az bosszant,hogy megszerette az óvodát és most talán egy-két hétig itthon dekkolhat,aztán gyakorlatilag elölről kezdünk mindent.Jó,lényegtelen,csak meggyógyuljon.Szegénynek 39 fokos a láza,soha nem volt még ilyen magas egyszer sem életében...hát igen,óvoda,közösség....és még hol az influenzaszezon.Még jó,hogy annyi pénzt költöttem megelőzésre.Ilyen vitamin,olyan immunerősítő...kalap szar....vagy legalább azt elérem vele,hogy nem 2 hétig lesz beteg,csak 2 napig?????Kiderül.

No,kezdődik...

Említettem már,hogy a Gergely taknyos?Dénes viszont nem,de tegnap már gyanúsan viselkedett.Nem evett,alig ivott.Ez nálam abszolút azt jelzi,hogy beteg lesz.Estére már hőemelkedése volt,éjjel már láza.Ja és este kis hasmenése.Így ma ovi helyett itthon fekszik szegény,reggel is lázas volt,meg olyan görcsökkel kísért hasmenése lett,amilyen még sose.Szegény,olyan kis bágyadt.Tuti az oviban nyalták be,mert a Bogi is beteg.
És ha már baj,akkor jöjjön csőstűl.Reggel rosszul mozdultam öltözködés közben(félreléptem hehehehe)és becsípődött egy ideg a jobb lapockám alá.Így aztán semmilyen helyzetváltoztató mozgásra sem vagyok képes szexi hörgés vagy sikítozás,fájdalmas fetrengés nélkül.És a 9,5 kilós gyerek kiságyba ki/be mozgatása a legnagyobb kihívás,amivel az utóbbi időben szembenéztem(kellene valami sport már nekem,lehetőleg extrém,mert ennyitől is lelassulok napokra)
Így ebben a gyönyörű vénasszonyok nyarai melegben itthon szenvedünk,ki-ki a maga módján.Gergely mivel orron át nehezen kap levegőt a száján lélegzik,ami a fogzás miatt is megnövekedett nyálzással jár,így már eláztatta a fél lakást.Dénes itt horkol a nappaliban,elaludt szegény jim-jam nézés közben.Én nagy kínok közt felraktam az ebédet(szigorúan cukkini-krumpli sós vízben)a diétázók kedvéért.Kálmán meg dolgát intézi,de ha hazaér bizony sok minden rá hárul,mert örülök,ha a wc-t magam tudom intézni(mármint a vetkőzést)

Kimaradt.

Két vicces momentum kimaradt a tegnapi beszámolómból.
Az egyik Dénes elszólása volt,amin szakadtunk a röhögéstől.A körhintán ült,amikor már a sokadik kör után észrevettem,hogy furán egy pontba néz és bárgyún vigyorog,láthatóan elszédült.Amikor megállt ez az istencsapása,Kálmán odasétált,hogy kivegye és megkérdezte tőle aggódva:-Dénes szédültél?
Ő meg nézett rá értelmesen:-Nem,nem dűltem szét.....

A másik csak egy apróság,de én nem élveztem annyira.A Decathlonban mint említettem lehet kipróbálni ezt-azt,én Dénessel rolleroztam egy jót és úgy nézelődtem a sorok közt,amíg Kálmán és a srácok "kosaraztak".Jó buli volt,amíg az egyik sorból kikanyarodva,pont ott,ahol-még szép-a legtöbben nézelődtek kitépőzárazódott a cipőm és hatalmasat borultam....Tiszta gáz volt,gyorsan felpattantam,de utána nem mertem visszaállni rá,nem akartam tovább égetni magam.......

Falunap,Lurdy és Decathlon.

Dióhéjban ennyit a hétvégi kikapcsolódásról....
Na jó,akkor bővebben is.
Szombaton későn keltünk.Fél 8-kor,ez már későinek számít.Gergő megtaknyosodott,így aznap éjjel én semmit sem aludtam,mert bár "csak"5x kellett szopit adnom neki,mert a száján vette a levegőt és megszomjazott,de amellett még legalább 8x sírt keservesen kínjában,így mi az apjukkal semmit sem aludtunk.Ráadásul egész éjjel és reggel is esett,ezért ki sem tudtam velük menni sétálni,itthon szívtam egyedül hulla fáradtan egészen délig.Akkor ebéd után elaludtam Dénessel egy félórára és kicserélődtem.Délutánra még a nap is kisütött,így elmentünk Szentmártonkátára falunapra.Tavaly is voltunk,volt ugrálóvár,tulajdonképpen ezért mentünk most is.Színvonalában tudtuk,hogy egy nagy kalap sz@r,de hát a gyerek....ő élvezi.
Az esőnek köszönhetően ráadásul egy iszapbirkózás volt az egész,jól megszívtam,hogy a csini adidas félcipőmben mentem és nem a gumicsizmámban...arról már nem is beszélve,hogy ismét legomboltak rólunk pár ezret ugrálóvárazásra,kisvonatozásra-aminél gagyibbat életemben nem láttam,de hát Dénes volt a mozdonyvezető és minden körben áhítattal integetett kifelé a mozdonyfülkéjéből-meg körhintára,ami szintén egy nagy bénaság volt,de ő le sem akart szállni.
Szerencsére rá tudtuk beszélni,hogy távozzunk egy óra után,mert mentünk Beáékhoz játszani.Ott voltak Hajniék is és jót játszottak a gyerekek,csak mindenki sírva távozott(én nem),Dénes azért hisztizett,mert nem akart hazajönni,Gergely meg először szétcsapta a fejét a metlakin,aztán meg Blankus gondolta úgy,hogy egy 8 fogas lenyomatot hagy a puhos kis kézfején.

Vasárnap reggeli után elmentünk Pestre a Lurdyba,mert az eső persze megint esett és nem tudtunk magunkkal mit kezdeni.Jobbat ki sem találhattunk volna,a játszóház telitalálat mindenkinek.Én is annyit csúszdáztam,ugrálóváraztam,Gergely nem csak a babakocsijában szenvedett,mint a falunapon,hanem millió játék közt tobzódott,még apa is játszott,Dénest nem is említem,abszolút kézenfekvő,hogy meg sem állt kifulladásig,vagyis inkább,amíg majdnem éhenhaltunk.Akkor ebédeltünk és hazaindultunk,de olyan korán volt még,hogy úgy döntöttünk belefér még egy Decatholozás,ha a kölkök felébrednek(mert persze kidőlt mindenki)
Ott aztán újabb buli indult.Azt imádom a helyben,hogy nemcsak a pézt húzza ki az ember zsebéből,hanem mozgásra,sportra ösztönöz már egészen kicsi gyerekeket is.Pl.ki lehet próbálni minden járgányt,rollert,kisbicót,kosarazni,trambulinozni,ping-pongozni lehet.Imádom,úgy kifáradtunk,leizzadtunk ismét,hogy csak na.És persze ismét én jártam jól,mert vett nekem Kálmán egy széldzsekit(hahá 14 évesekre való lett rám jó,a felnőtt méret túl nagy....erre persze K azt mondta viccezve,hogy nem én vagyok akkora,mint egy 14 éves,hanem vannak akkora 14 évesek,mint én.....hahaha,de igaza van egyébként...)meg vettünk magunknak apával egyen gumicsizmát,divatos feketét,igazi vadász cucc,vízhatlan(mert az enyém nem igazi jó,csak kertbe való,nagyobb esőben simán átnedvesedik a zoknim)és nagyon kényelmes....
Megint csak jó kis hétvégén volt,bár az idő iszonyatos gáz.Már a kertünk halódik,szinte minden fa,bokor kirohad,Lara meg hetek óta derékig(mar magasságig)jár a vízben és igazi mocsárszag terjeng az utcánkban.
És holnap ovi ismét és Dénes várja!!!!!!!!!!!

2és3.

Ezek a napok is nagyon jól teltek az oviban,szerencsére ugyanolyan kedvvel megy,mint első nap.Sőt,minden nap később megyek érte,ma már fél 12-ig maradt,játszottak az udvaron és olyan lelkesen mesélt.Tízóraira tejbegrízt kaptak,fahéjasat....nagyon szereti a fahéjat...egyszóval nagyon örülök,soha nem mondja,hogy nem akar menni,ma amikor mentem érte Bogi azzal fogadott,hogy:-nagyon ügyes a Dénes,nagyon viseli magát,mert sosem sír....:):):)Hát igen,ez ritka...aztán,ha rájön,hogy akkor is menni kell,ha hideg van és még aludni szeretne,vagy ha esik az eső,akkor nem biztos,hogy lesz kedve,vagy ha ráun az ottani játékokra....de nem aggódok most azon,ami talán be sem következik...

És ilyen beszélgetéseink vannak:
-Én nem szeretem a Bogit!
-Miért,hát olyan jókat játszotok együtt!!!Butaság ilyet mondani!
-Szeretsz vele labdázni?
-Igen.
-És hintázni....csúszdázni....ugrálóvárazni...stb..
-Igen.
-Akkor ne mondd,hogy nem szereted,akkor szereted,ugye?
-Igen....de senkit nem szeretem,akinek punija van......

Majd holnap több időm lesz,akkor írok még.

Köszi,köszi.

Köszi csajok,bocs,hogy ide írok,de valamiért nem tudok megjegyzést írni!!!!

Andi,olvastalak benneteket is,Maja is nagyon ügyes és ha még az alvás is megoldódik....hogy bírod még??Hány heted van hátra??Eltűnt a vonalzód!!!

Bei,de jó,hogy írtál!!Köszi,nagyon kedves tőled,örülök,hogy szoktál olvasni!!!Ti jól vagytok???Te gyerekei már öreg motorosok az ovitémában,gondolom problémák már fel sem merülnek...illetve most kapok észbe,hogy Lori már iskolás...Te jó ég,tényleg!!!!Írj már róla,milyen neki!!!!!!!Puszillak

Első nap az oviban.

Jujj,de izgultam.Szerintem ő is,mert sosem ébredt mostanában 7 előtt,de ma már fél 7-kor felkelt.Megreggeliztünk ,Kálmán vitte Gergelyt az anyjáékhoz,én meg az elsőszülöttet óvodába.Taktikusan már pénteken bevittem a cuccait,hogy ha valami rosszul sülne el,ne a gyerekkel meg nagy motyóval kelljen bebicajoznom,pláne ha előveszi az x decibeles üvöltését.Na,semmi ilyen nem volt,egyetlen egyszer közölte,hogy ő itt nem érzi magát,ezért menjünk inkább bicajozni,de mivel választ nem kapott(szerintem nem is várt,csak erőfitogtatás volt)Odaértünk,átvettük a benti cipőt,megmutattam a szekrényét,aztán pisilt egyet a wc-be,majd bementünk a csoportszobába,ahol azonnal hozzásimult a környezethez.Beszélt az óvónővel és hallgatta ügyesen,majd elkezdett játszani.Én azt hittem,hogy majd az ölemből szemlélődik,de gyakorlatilag mintha ott sem lettem volna kezdett el lepakolni a polcról.Nagyon örült,mert sok olyan játék van,amit imád és nekünk is van itthon(vonatpálya,alagút,puzzle)
A gyerekek befogadták,így az óvónők azt mondták,menjek el és hagyjam ott,majd fél 10-kor jöjjek érte vissza.Amikor odahívtam és megmondtam neki,hogy én elmegyek,akkor láttam a tekintetésen a tiltakozást,de nem szólt semmit,megmutattam az órán,hogy mikor érek oda érte és ez elég volt neki.Adott puszit,közölte,hogy jó leszek,szeretlek,anya és ment játszani.Boldog voltam,bár liftezett a gyomrom és remegtem,de örültem,mert nagyon simán ment.Aztán a dadus mondta,hogy fél 9-kor mondta,hogy:- a nagymutató elérte a 6-ost,jön anya??Mire mondták neki,hogy nagyon ügyes vagy,de még egyet körbemegy az óra és utána jön csak.Ezzel el is volt intézve,nem volt se sírás,se semmi más.Úgy örülök,jó emlék lett az első nap,holnap akar menni,várja és tovább is akar maradni,hogy játszhasson az udvaron.Hát remélem így is lesz......

Hétvége.

Szombaton sehol nem voltunk lévén egész napos eső és 10 fokos kánikula volt már 3.napja.A délutáni alvás után azért elmentünk egyet cukrászdázni,aztán én Dénessel ott maradtam anyunál csokrokat kötni.
Aznap este pedig szétszedték a lakást,Dénes 2x törte össze a fejét jó keményen.Én pedig gazdagabb lettem egy tapasztalattal:a neonzöld gumisüni előbb-utóbb elveszíti gumitüskéit és elég rémisztő,ahogyan szerényen bámul vissza rád a gyerek pelenkájában a kakigolyók között és ahogyan egy kis darabja lóg ki az ánuszból.....igen,igen ez is elérkezett.Szó mi szó,Gergely kezdi túlzásba vinni ezt a mindent megeszünk témát...
Viszont,hogy jó is legyen a hangulat,a Dénessel folytatott párbeszédből valami örömteli derült ki:
-Ne ugrálj annyit,kisfiam,jujj,de meleged van...
-Nem,anya,nem vagyok meleg....
No komment.


Vasárnapra kisütött a nap,így szinte egész nap csavarogtunk a városban,csak ebédelni és altatni jöttünk haza.A szüreti felvonulás jól sikerült,mindketten ültek lóháton,simogattak kiscsikót.Aztán folytatódott a buli a piactéren,ahol Dénes kapott az arcára zöld kígyót Erzsike néni tollából,aminek meglepően nagyon örült,pedig nem kifejezetten szereti,ha idegenek hozzányúlnak.És estére megmaradt nekünk az elmaradhatatlan gesztenyeszedés,mely az elmaradhatatlan hisztibe torkollik minden alkalommal,mindig ugyanolyan forgatókönyv szerint:Elfogy az összes gesztenye,ami lehullott,ő még szedni akar,de nincs mit,ezért ideges lesz,áll a fa alatt és várja,hogy potyogjon,de hát csak nem megy az két perc alatt.Balhézni kezd,közben Gergely elunja magát a babakocsiban és/vagy bekakál,menni kéne haza,de Dénes nem akar,jön a kiabálás,hogy-én nem megyek haza,itt alszok a fa alatt/padon/szökőkútnál stb.
Ez van,túlélünk mi mindent!

De jól indul ez a nap!

Kezdjük ott,hogy a Gergely vacsora és esti szopi után 4 órával
már úgy gondolta,hogy most azonnal éhen pusztul.Sosem szokott így lenni,de azért néha megtörténik,na....most is.Aztán ő már reggel(hajnalban)6-kor befejezettnek tekintette az éjszakát és átkövetelte magát hozzám.Dénes reggel 7-kor kelt,akkor húztam fel a redőnyöket és vált világossá,hogy ma egész nap sötét marad és szakad az eső.Ez nálam már jó alap egy végleg el..szott naphoz,de ehhez a pontot i-re két egyfolytában egymást püfölő,balhézó,nyígó gyerek kellett,hogy feltegye.Hamar befejeztettem velük és irány reggelizni felszólalással a konyha felé vettem az irányt.Akkor már mindenki túl volt egy kiadós bőgésen,gondoltam,mi történhetne ugyan.Hát Gergely ezt is megoldotta,amikor egy pillanatra otthagytam őket az asztalnál.Csak a csattanást hallottam,de láttam is a mozdulatsor végét,amint odaléptem.Gergő kinyúlt az etetőszékéből,egy elegáns kézmozdulattal megragadta az árván hagyott tányéralátétemet és minden rajta lévővel együtt a földhöz vágta.Rajta volt az ő reggeli tejpépje,az én pogácsám és egy bögre tejem,üvegbögrében,ami millió darabra robbant szét.
Az első sokk után mindketten éktelen bőgésbe kezdtek,Dénesnek úgy kalapált a szíve,hogy majd'kiugrott a mellkasából és üvöltve mondogatta,hogy:-nem ijedtem meg,csak azért sírok,mert álmos vagyok....
Én nem tudtam,hogy sírjak,vagy nevessek,így inkább a mély apátiát választottam.Először is ellenőriztem minden gyerektestrészt,hogy nincs-e belefúródott üvegszilánk,majd nekifogtam a feltakarításnak,amit(nem is értem)síri csöndben ültek végig mindketten.
15 perc alatt végeztem is,közben pedig(nem adom fel magam,fő az optimizmus)megállapítottam,hogy minden rosszban van valami jó(hogy közhely is legyen már)és legalább ki lett alaposan takarítva a konyhakő,nem beszélve a radiátor alatti eldugott részről,amiről a mindennapi(muhhahaha)takarításkor megfeledkezek.Most más csak abban reménykedek,hogy nem kell újrafesteni a falat,mert oda is kerül ám tej és ha foltot nem is hagy,de legalább ott fog savanyodni hónapokig.Fújjjj.......

09.09......

Van ma.Gergő 9 hónapos.Státusz:súly 9 kiló(hehe,na jó,majdnem)Szóval 9350g,hossz 72 cm.
Fogak száma 4.Amiket tud már:lassan 2 hónapja felállt.Kapaszkodva sétálgat,járássegítővel lépeget.Egyébként pedig a rendkívül hatékony és iszonyat gyors mászást alkalmazza.Ha elmegyek wc-re,gyakorlatilag azonnal megneszezi és rongyol utánam.Néha alig van időm magamra csukni az ajtót,amit sértett bőgéssel köszön meg.Ha valaki nyitva felejti a fürdőszoba ajtaját,akkor rögtön ott terem és vagy Dénes bilijébe mászik bele nyakig,vagy a zuhanykabinba és rágja meg az undorító dugóját a lefolyónak.Vagy kipiszkál egy kis hajat és belakmározza(azt írtam már,hogy gyakorlatilag nincs undorküszöbe,mindent,MINDENT megeszik...)
Egyébként adok neki rendes kaját is,szinte mindent kapott már,tejterméket persze csak tejpép és babajoghurt formátumban,de tojással várok egy éves koráig,mert a csirkehústól mindig hány szegény.
Imád enni,inni,szopizni,játszani.Mindig az kell neki,ami Dénesnek,így aztán van hajbakapás,de ez lesz is jó darabig,nem izgat.
Legszívesebben egész nap állna és fel akar mászni csúszdázni a csúszda létráján,vagy a csúszófelületén.Persze nem sikerül,olyankor édesen puffog,dühöng egy darabig,de nem segítek neki,ezt Dénesnél elrontottam.Ha meg akar tanulni,majd megfog.Nekem annál jobb,minél később...
Dénest imádja,de mivel gyakran kap tőle,már kezdi megtanulni,hogyan védje meg magát.Először csak üvöltött,majd tudatosan kezdett el nyűgni,ha Dénes közelített felé,aztán múltkor már belekapaszkodott az arcába,meg megtépte a haját és megharapta.Hát így állunk,nemsokára itt birkóznak reggeltől estig...

Hiszti itt,jófiú ott.

Jó régen nem írtam,mert annyi minden történik,hogy nincs időm(meg kedvem sem)
Dénes hisztizik,Gergely balhézik,minden napra szervezek valamit,meg hát a háztartás,bevásárlás,fodrász:):)Egyszóval telnek a napok,mindjárt itt a hétfő.
Óvodával kelünk és fekszünk,gyakorlatilag nem is beszélünk már szinte semmi másról és alig várja és első nap ott akar aludni és különben is ,olyan jó lesz játszani,másik pillanatban meg hallani sem akar róla.

Szegénykémmel minden nap történt valami baleset.Egyik nap a Gergely ágyánál zúzta szét a száját úgy,hogy feldagadt.Aztán a babakocsi kerekébe beleakadt a lába és akkorát borult,hogy azt hittem megyünk ügyeletre.Aztán egy hazafelé úton anyutól végigüvöltötte az utat és úgy rohant izomból az oszlopnak,hogy vérzett a szája.Majd a könyvtárban a könyvtáros néni ajánlgatta a könyveket és az egyik a fejére bucskázott,jó mély vágást hagyva maga után a homlokán.
De Gergelyt sem kíméli a sors.Dénes is ad neki rendesen,meg hát a csetlő-botló korszakban vagyunk,esik-kel egész nap.Tegnap tanácsadáson a doki felhúzta megint a visszatapadt kukiját,így az is kínozza.Hát ilyen dolgok történnek velük,cseppet sem vidám perceket eredményezve.

Szerencsére azért akad jó is.Szombaton,felbuzdulva Andiék cirkusz-látogatásán elmentünk mi is itthon a sportcsarnokba,ahol egy cirkusz társulat lépett fel.Ketten mentünk bicajjal,mert azt imádja,ha kettesben csinálok programot.Élvezte,de azért nem annyira,hogy gyakori elfoglaltság legyen.A bűvészmutatványokat nem érti,a bohóc nem érdekli,állatok nem voltak,túl hangos volt a zene és ő alapvetően csak addig tud egy helyben ülni,amíg van ropi.De itt bevallhatom,hogy én is utálom a cirkuszt,gyűlölöm a bohócot,mert szerintem cseppet sem vicces és inkább otromba.A bűvészmutatványokat sem szeretem,mert gagyinak tartom.Ezt természetesen nem mondtam neki,nem is érezhette rajtam,mert lelkesen beszéltem neki végig,hogy értse és szeresse,de figyeltem az arcát,ugyanolyan közöny volt rajta,mint az enyémen régen.Nem hibáztatom érte és amikor eljöttünk azt mondta,hogy jó volt,máskor is menjünk.El is fogunk menni,mert az ő véleménye még változhat.Az enyém nem fog....

Vasárnap viszont állatkertben voltunk Pesten,ami telitalálat volt.Imádta,nem is balhézott,pedig szó szerint összeesett olyan fáradt volt.Kapott megint lufit,pókembereset,megnézett rengeteg állatot,de természetesen itt is a játszótér vitte el a pálmát.Meg a dombon fel-le szaladgálás,függőhídon átfutás,kövek megmászása.Nem érdekel,lényeg,hogy jól érezte magát.Gergő is élvezte,jöttek Gézuék is ,így mindig volt valaki,aki fogta,tolta babakocsiban,de neki is a jásztótér az etalon.Meg a zsiráf.Őrjöngve sikongatott neki,annyira tetszett neki a hatalmas állat!Megyünk máskor is,annak ellenére hogy mi felnőttek meg is állapítottuk,hogy a jászberényi sokkal jobb.Ott foglalkoztatva vannak az állatok,lehet őket mozgásban látni,nem csak eléjük tolják a kaját,hanem meg kell szerezniük,üvegből kiszedegetni,medvéknek fára mászni,vízbe ugrani a húsért.Itt szinte minden állat a kifutóban,vagy a házban aludt.Már pedig egy 3 évesnek(sem)nem szórakoztató látni egy barna oroszlánhátat kivillanni egy bokor mögül,ha jól odanyomod az orrod a retkes plexihez.Ez meg a másik.Egyetlen fókát láttam elsuhanni a víz alatt a távolban,mert a plexi olyan mocskos volt,hogy nem lehetett őket észrevenni.És súlyosan sokba kerül ahhoz a belépő,hogy ilyen apróságok ne szúrjanak szemet.Na mindegy ismét,gyerekek élvezték,így mi is.