Első nap az oviban.

Jujj,de izgultam.Szerintem ő is,mert sosem ébredt mostanában 7 előtt,de ma már fél 7-kor felkelt.Megreggeliztünk ,Kálmán vitte Gergelyt az anyjáékhoz,én meg az elsőszülöttet óvodába.Taktikusan már pénteken bevittem a cuccait,hogy ha valami rosszul sülne el,ne a gyerekkel meg nagy motyóval kelljen bebicajoznom,pláne ha előveszi az x decibeles üvöltését.Na,semmi ilyen nem volt,egyetlen egyszer közölte,hogy ő itt nem érzi magát,ezért menjünk inkább bicajozni,de mivel választ nem kapott(szerintem nem is várt,csak erőfitogtatás volt)Odaértünk,átvettük a benti cipőt,megmutattam a szekrényét,aztán pisilt egyet a wc-be,majd bementünk a csoportszobába,ahol azonnal hozzásimult a környezethez.Beszélt az óvónővel és hallgatta ügyesen,majd elkezdett játszani.Én azt hittem,hogy majd az ölemből szemlélődik,de gyakorlatilag mintha ott sem lettem volna kezdett el lepakolni a polcról.Nagyon örült,mert sok olyan játék van,amit imád és nekünk is van itthon(vonatpálya,alagút,puzzle)
A gyerekek befogadták,így az óvónők azt mondták,menjek el és hagyjam ott,majd fél 10-kor jöjjek érte vissza.Amikor odahívtam és megmondtam neki,hogy én elmegyek,akkor láttam a tekintetésen a tiltakozást,de nem szólt semmit,megmutattam az órán,hogy mikor érek oda érte és ez elég volt neki.Adott puszit,közölte,hogy jó leszek,szeretlek,anya és ment játszani.Boldog voltam,bár liftezett a gyomrom és remegtem,de örültem,mert nagyon simán ment.Aztán a dadus mondta,hogy fél 9-kor mondta,hogy:- a nagymutató elérte a 6-ost,jön anya??Mire mondták neki,hogy nagyon ügyes vagy,de még egyet körbemegy az óra és utána jön csak.Ezzel el is volt intézve,nem volt se sírás,se semmi más.Úgy örülök,jó emlék lett az első nap,holnap akar menni,várja és tovább is akar maradni,hogy játszhasson az udvaron.Hát remélem így is lesz......