Mindjárt kész vagyok!

Jelenleg ez a mottónk szobatisztaság terén.Azaz ha én,vagy aki éppen vele van észreveszi,hogy kakál,akkor megkérdezi,hogy - kakilsz?
Mire ő rendszerint kivörösödött fejjel letagadja.ÉS elvonul messzebb,nehogy le tudjuk ellenőrizni.Ha szorul a hurok,vagyis a dolog látványos és egyértelmű,akkor belefeledkezve a játékba közli,hogy - mindjárt kész vagyok....
Természetesen a cucc már rég kész van,de ő csak ragaszkodik hozzá,hogy még nem kell kicserélni.Persze régesrég érti magát a dolgot,egyáltalán nem okozna neki problémát,hogy WC-be kakiljon,pisilésről ne is beszéljünk,de mereven elzárkózik,gyakorlatilag a maga kifejezéseivel már többször a tudomásomra hozta,hogy ő bizony egész életében pelenkát kíván hordani.
A pisi is menne simán,de nem akarja,annyira nem,hogy minden este belepisil a kádba,nagy felháborodást okozva,hiszen Dénes sértetten pattan ki azonnal és rivall rá,hogy - miért nem érted meg,hogy nem pisilünk a kádba????!?!!?WC-be pisilünk!!!!!
Tegnap is példamutatóan ment ő pisilni és magyarázott hátrafelé Gergőnek,hogy  - na figyelj,gyere te is, ide kell pisilni!!!!
Mire Gergő becsattogott a Dénes szobájába és lazán odacsorgatott a hajópadlóra,amitől én kaptam sikítófrászt,amitől ő ijedt meg és kezdett el ordítani - úgyhogy boldog és felhőtlen a kapcsolatunk a szobatisztaság kérdéskörében.
Nem baj,erős vagyok,rojtosra beszéltem már a szám,de nem érdekel.Nyáron kap ő is Thomaszos bugyit és akkor végre örökre búcsút mondunk a pelenkának.Istenem,mennyi cipőt és táskát veszek azon a pénzen majd......

Zsólaszín lágó.

Aki kitalálja,kap egy ötöst!Egyébként könnyű,hiszen szinte mindenki tudja,milyen mánia van nálunk.Naná,hát Rágó.Méghozzá rózsaszín rágó.És amit Gergely napjában párszor rág nagy boldogan,majd amikor evésre,ivásra kerül a sor,vagy egyszerűen csak megunja,akkor lazán lenyeli.Természetesen az szinte mindegy milyen ízű a rágó,előbb-utóbb a gyomrában köt ki a de a kedvence a rózsaszín.A zsólaszín lágó....

Megvagyok.

Itthon vagyok és jól vagyok,hurráááá!!!

Végül minden úgy ment,mint ahogy számítottam rá,azzal a különbséggel,hogy sokkal jobban fájt,mint azt gondoltam volna.Olyan lazán mentem,nem is izgultam,utolsó este is jól aludtam,a műtőbe is úgy toltak,hogy viccelődtem.Aztán jött a fekete leves.....Altatásból ébredve összehánytam mindent magam körül,de csak halvány emlékeim vannak róla,ahogy az altatóorvos törölget és mondogatja,hogy nyugodjak meg,ez természetes,hányjak nyugodtan.Aztán már a kórteremben ébredve anyu nevetése halványlik elő,ahogy azon derül,hogy alszok és közben becsületesen ölelem a hánytálat,benne a fejemmel.

Úgy egyéb részleteiben a hétfői nap nem is nagyon maradt meg,pl.tisztán emlékszem,hogy jó pár ember keresett telefonon,de a beszélgetések nem maradtak meg.Azt tudom,hogy max.5 percet tudtam ébren lenni.Meg azt is,hogy nagyon sokat,állítólag extrém sokat hánytam és majdnem vért is kellett kapnom,mert nagyon sokat véreztem.És persze nem utolsósorban irgalmatlanul fájt!Az egész mellkasom merő fájdalom volt,mintha jól megvertek volna - sosem vertek még nagyon meg,de csak ilyennek tudom elképzelni - .

De ma már csütörtök van,reggel kivettem egyedül a kicsit az ágyból,jó segített,de akkor is.Felállt,megölelte a nyakam és kivettem.Dénes meg egyedül felrakta a wc-re a szűkítős lépcsőjét és egyedül kakilt.Olyan ügyes,büszke vagyok rájuk,mindenben segítenek,símogatnak,puszilgatnak és a sebeimet nézik nagy szeretettel a szemükben.Így könnyű a felépülés!!!!!

Játszóházas hétvége.

Múlt szombaton játszóházban jártunk.Még karácsonyra kapták a fiúk a kupont,de csak most használtuk fel.Igazi birodalom volt nekik,nagyon élvezték.Sokat játszottak,ettek,ittak,mulattak.Jó volt,köszönjük:)

Még egy!!!!!!!

Nos,boldogan állíthatom,hogy rendelkezünk még egy logikai következtetésekkel bíró,kicsit sem földtől elrugaszkodott és halálosan tárgyilagos kölyökkel.
Dénes már kicsi korában bebizonyította,hogy bár van fantáziája,a való életben nem használja ki,vagy legalábbis csak nagyon ritkán és azt is inkább komolyan-felnőttesen.Neki pl.soha nem lehetett volna bemagyarázni,hogy léteznek beszélő kutyák,vagy kék macskák,mert tudta,hogy csak az emberek beszélnek és a macskák csak akkor kékek,ha befestjük őket.

Többször oktatott ki tudálékos fejjel és szinte felháborodva,hogy a kutyák sosem fürdenek,mert az udvaron nincs is fürdőszoba és hasonlók.
Én kicsit örülök is ennek,kicsit meg fura is,mert látva pl.a Bogit,hogy milyen színes a fantáziája és milyen szerepjátékokat talál ki,kicsit fura volt egy ilyen komoly kisgyerek.
Hát most,hogy ebből a kategóriából kettő van itthon,már nem fura,hanem természetes.

Már nem furcsa,hogy tisztában van a kicsi is vele,hogy mi az élet rendje és minden kérdése,amit feltesz olyan döbbenetesen logikus és egymásba ültetett,hogy nem győzöm kapkodni fel a fejem.

Pl. most,hogy kicsit taknyos és köhög,meg még 4 fogat is növeszt 16 csücsökkel elég korán kel.Mondhatni felháborítóan korán,ma 5.45-kor.Átvittem magamhoz,mert Dénes még aludt és nem akartam két kialvatlan hisztis kis majmot reggelinél,így bebújt mellém és az első mondata ez volt,a maga kis parasztos beszédével :
- Anya,apa meg hol ( hó )alszik?
- Apa már elment dolgozni,kicsim.
-És hová ment el dolgozni ?( dógozni )
- Viszi a kenyeret a nagy autóval!
- ÉS hol?(hó)
-Itt Nagykátán.
-Jól van. ( jóvan)

ÉS nyugtázta.Aztán,természetesen nem tudott elaludni és beszélgetni kezdett.Így,ő kérte,hogy beszélgessünk.Miért süt be a nap?ÉS az a narancssárga csík miért van a falon?ÉS amikor felhúzzuk a redőnyt,akkor majd teljesen besüt?És akkor eltűnik a csík a falról?ÉS majd akkor meg is melegszik a szoba?
És teljesen megdöbbentett.Mert az összes kérdés értelmesen,időrendben,logikusan hangzott.

Jó,tudom,hogy talán azért van ez így,mert én soha,semmilyen körülmények között nem hazudtam nekik ostobaságokat,még akkor sem,ha a kérdés kicsit sikamlós volt.Mindenre az igazat mondom,én is próbálok minden feltett kérdésre normális választ adni,és soha semmilyen hangutánzó szót,vagy idétlen babanyelvet nem használok.Nálunk sosem volt kaksi,meg nózi,meg pipike,meg pöcörő,meg mittudomén.Mindig minden az,ami a neve.Talán ezért ilyen logikusak mindketten.Vagy nem tudom:):):)

Eltűntem.

És sajnos jövő héten is ezt fogom tenni.Történt ugyanis,hogy a már jó ideje gondot okozó epe-fájdalmam önálló életet kezdett élni és meghatározta egyébként nagyszerű mindennapjaimat.
Ezért hát elkezdtem az ilyenkor szokásos orvoshoz járást.Voltam háziorvosnál,ultrahangon,nagy-laboron és mindenkinek az egyöntetű és számomra megkönnyebbülést hozó híre volt - a diagnózis epekő.
Most azt lehet gondolni,hogy bizonyára megbolondultam,hogy megkönnyebbülök egy olyan hír hallatán,hogy sok kicsi epekövem van az epehólyagomban,amit ki is kell műteni,de aki ismeri az előzményeket,az tudja,hogy anyai nagyanyám epehólyag-daganatban halt meg 26 éve és ez a cseppet sem biztató kép ott lebegett előttem minden egyes fájdalmas éjszakán és gondolatban eltemettem már magam és megsirattam a szomorú tényt,hogyha most elhalálozok,akkor nagy eséllyel egyik fiam sem fog rám emlékezni felnőtt korában.

Hát ezért volt a diagnózis olyan örömteli,pláne,amikor a választott sebészorvos tegnap a maratoni mellkas-röntgen,EKG,vér-és vizeletvizsgálat,aneszteziológiai jóváhagyás után azt mondta,hogyha ezt a jelentéktelen kis náthát,amit most összeszedtem leküzdöm hétfőre,akkor biza ő megműt,mert én persze ütöttem a vasat,hogy márpedig én,mint mindent ezt is azonnal akarom!
Hát most így állunk.A héten és jövő héten már nem is tartottam Pilatest,tömöm magamba a C-vitamint,meg a Tantum Verde-t,inhalálok és infralámpázok,hogy be tudjak feküdni hétfőn,mert akkor ha minden jól is megy,szerda reggel már jöhetek is haza.Már pedig miért ne menne?????

Gergely.

Nagyon boldog Gergely napot kívánunk az illetékeseknek!Különös tekintettel a Gulyás Gergelynek!!!!!!!!Isten éltessen,kisfiam!

Vagyunk,csak mindenfelé.

Nagyon elfoglalt voltam az elmúlt héten,fiúkat alig láttam,mert reggel elvittem Dénest oviba,aztán anyuhoz mentem dolgozni,Gergőt vittem,amíg dolgoztam ő játszott,majd Kálmán amikor végzett a dolgával eljött érte és hazahozta.Én meg dolgoztam estig és hétfőn és szerdán,pénteken még Pilatest is tartottam a csajoknak.Így aztán itthon csak pénteken délelőtt voltam egy keveset munka előtt,addig gyorsan kimostam,kitakarítottam.Fiúk megértették,okosak már,ha munka van,akkor dolgozni kell.
Szegények ma is mennek anyósomékhoz,ami végül is nem kár nekik,mert jó helyen vannak,csak nekem tűnik ismét lepasszolásnak.De muszáj,délelőtt családfotózásunk lesz,délután esküvő - csak házasságkötés és utána gratulációk,csoportképek - de akkor is munka,aminek nagyon örülünk!
De holnap visszük őket játszóházba!Már alig várjuk!!!!!

Lakodalom.

Mondom a fiúknak : - Mindjárt készen vagyok a főzéssel és akkor kimegyünk az udvarra,mert nagyon szép az idő.Én lemetszem az elszáradt növényeket,ti meg játszhattok.Kihozzuk a garázsból a játékokat,meg a kis trambulint is és ugrálhattok rajta.

ÉS visszavonultam a konyhába,d ea szemem sarkából még láttam,ahogy a Gergelynek fennakadnak a szemei és megremeg a szája széle és rohan utánam folyamatosan beszélve : - éééén nem fogom azt kipróbálni!egyszer is elmentünk a lakodalomba és ott vót trambulin,de nekem nem tetszett és nem akahtam kipóbálni.Most sem akahom kipóbálni,mert a lakodalomba sem tetszett......

Reggeli füllentés.

Reggel - szombat reggel révén - öntudatlanul és aprócskára szűkült szemmel ébredeztem,amikor Dénes mellém libbent egy Anna,Peti,Gergővel a kezében,hogy olvassak nekik.Óriási öröm ez ébredés után,amikor olyan rekedt vagyok,hogy éppen el tudom látni kötelező anyai teendőim,de hát szombat reggel az ember nem szívesen vitatkozik arról,hogy még akár fél órán át pihenhet a takaró alatt ahelyett,hogy kócosan hajkurászná a gyerekeit pizsamából ki- itthoni ruhába be feladatának teljesítése helyett.

Szóval Dénes az orrom alá dugja a citromsárga példányát a sorozatnak - ami ráadásul könyvtári - és elkezdi lapozgatni,miközben folyamatosan beszél : - Anya,azt meséld el először,hogy Balatoni nyaralás!  ( odalapoz ) de hoppá......itt valami baj van! A 66.oldal után a 69. jön.... ( néz rám kérdőjellel a szemében,de azonnal meg is válaszolja ) biztosan a Gergő VÉLETLENÜL kiszakította azt az oldalt....de várj csak ,anya ( felpattan és a szobájába siet ) én tudom,hogy hol lehet,MINTHA láttam volna valahol....( és már hozza is a kiszakadt lapot,amit történetesen teljesen VÉLETLENÜL tudja,hogy hol talál,vagy egyáltalán,hogy hol kellett kinyitni a könyvet,melyik könyvet,melyik történetnél.Az élet csupa VÉLETLEN. )

Természetesen én annak ellenére,hogy még reggeli ébredés után nem vagyok valami okos,ezt a félresikerült hazugságot simán kiszagoltam.Természetesen nem veszekedtem vele,mert tudtam,hogy biztosan VÉLETLENÜL történt,abban biztos voltam,hogy soha nem csinálna ilyet szándékosan.
De az,ahogyan a Gergőre kente és alattomosan próbált átvágni,azt nem lehetett leleplezés nélkül hagyni.Így aztán szépen elmagyaráztam neki,hogy TUDOM,hogy nem mondd igazat,de nem haragszom azért,hogy elszakadt egy lap,mert tudom,hogy nem szándékosan volt,de azt nem szeretném meg egyszer,hogy be próbáljon csapni,főleg úgy,hogy az - jelen esetben valóban ártatlan - öccsét húzza bele bűnbaknak.

Látszott rajta,hogy megértette és meg is ígérte,hogy így nem fog viselkedni máskor,ami természetesen újabb súlyos füllentés,mert egészen biztosan a csillagokat lehazudja majd az égről,ha úgy alakul,de legalább felfogja,hogy elmondhatja nekem az igazat,nem fogok érte haragudni annyira,mintha hazudna.Ranchsburg Jenő bácsi nem tudom,hogyan reagálna az esetre,de én úgy érzem elég jól kezeltem a témát.Majd meglátjuk...

Ám az is felmerült,hogy korán reggel ( 7 órakor ) hogyan szakadt el a könyv 67-68.lapja a sötét gyerekszobában.Mert én gyakorlatias anyuka lévén egyből erre gondoltam.Hát kiderült,hogy a Dénes elég korán felébredt,de még nem akart kijönni,ezért felkapcsolta a nagy villanyt,hogy OLVASHASSON.De a könyv ezen lapja már egy kicsit meg volt szakadva,ezért ahogy lapozta kiszakadt.És egy ideig gondolkozott,hogy hogyan közölje ( istenem,szegény.Ott tipródott egymaga ) majd ezt az utat választotta....persze nekem érdekesebb az,hogy felkelt alig 5 évesen reggel olvasni,ezért indítványoztam egy olvasólámpa berakását az ágya mellé.
Hihetetlenül megörült és nagy boldogan közölte,hogy akkor most már minden reggel olvashat!ÉS megígérte,hogy a könyvekre ezentúl nagyon fog vigyázni.Amit én el is hiszek.....