Ovi.

Mához 2 hétre,13-án lesz az első nap az óvodában.Tegnap vettünk neki párnát,ágyneműhuzatot,pizsamát,fogkefét,tornazsákot.Iszonyatosan készül.Minden nap beszélünk róla és általában ő említi.Várja és féli,egyszer nagyon akar menni,máskor közli,hogy ő nem is akar odakerülni.Drága szívem,ha tudnád,hogy nekem és apának milyen nehéz ez....attól a perctől kezdve már nem lesz ugyanolyan minden.Maradnak nekünk a délutánok,a hétvégék,később már az sem,ha jön az iskola a szakkörök,különórák...nem lesz már(ennyi)spontán program,ennyi csavargás,felhőtlen szórakozás.Vagy csak én dramatizálom túl????Nagyon elérzékenyülök tőle,de tudom,hogy jó lesz,látom,mekkora szüksége van mások alkotta szabályokra,új barátokra,más emberekre is.
Pedig most még azt mondja:-Anya,te vagy a legjobb barátom,meg a Dorci és a Gergő....