Ezen a délutánon szokatlan és fantasztikus meleg volt és végre,hosszú idő után el tudtak jönni hozzánk Anették.Dorci és Dávid kicsit szégyenlősen és óvakodva jöttek be a nagy kapun,aztán amikor Dorci szája látványosan tátva maradt a sok játéktól,már kicsit felhőtlenebben kezdett bele a délutánba.
A gyerekek belakták az udvart,mi pedig végre kicsit tudtunk beszélgetni is.A férfiak bográcsoztak,este pedig az udvaron vacsoráztunk.És megbeszéltük,hogy ezentúl nemcsak évente egyszer találkozunk.Nagyon remélem úgy is lesz.Fotók később.
Két kis majmocskám van,akik mindennapjairól szeretnék írni. Dénes és Gergely névre hallgatnak...vagy nem:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése