Ovis tábor...

...van a héten! A református templomban,ahová imádunk járni,mert hihetetlen közösség van,csodálatos emberekkel,akik imádják egymást és a gyerekeket.
Vittem 6 kis üveg lekvárt,holnap ezt esszük tízóraira. Ma volt vajas kenyér párizsival,öröm volt nézni,ahogy ettek a kis rajkók ( legalább 30 gyerek ).
Természetesen van szabad foglalkozás,lehet homokozni,motorozni,kergetőzni,hintázni,csúszdázni.
De a csoportos foglalkozásokon részt kell venni,nem kötelező,de illik. Dénes ügyes volt nagyon,leült imádkozni,végigénekelte a dalokat,meghallgatta a bibliai történeteket.
Gergely mindent bojkottált,amikor kinn kellett lenni,akkor ő benn akart és fordítva. Tavaly úgy terveztem,hogy idén már ott hagyom mindkettőt egész délelőttre.De gergőt nem lehet magára hagyni,ha nem figyelek pl.odapisil,ahol éppen áll és sikerül lehúzni a gatyáját,meg hát ő még engedetlen. De rájöttem,hogy miért is akarnék eljönni? Jó közösség,szívesen kenek én is kenyeret,közben tudunk jókat beszélgetni a felnőttekkel. Vannak segítő fiatalok,akik lelkesen terelgetik a gyerekeket,nekem sok dolgom nincs,de örül Dénes is,hogy maradok,Gergőnek totál mindegy,de rá meg nem árt figyelni. Így hát táborozunk. Mindhárman. A programok nagyon jók,pl.pénteken lovaskocsikkal visznek minket ki valami tanyára állatokat etetni és simogatni. Várjuk nagyon!
Holnap viszek gépet is,legyen megörökítve....