Mátrafüred.

Neked Kati.Ugyanis Kati barátnőm leszidott,hogy ő mindig olvasna,de keveset írok,meg aztán ha megtudja,hogy mi már megint Mátrafüreden jártunk,akkor jön a szokásos kérdés :Tényleg,minek???Szinte látlak magam előtt,ahogy a fejedhez kapsz...hát igen,aki nagykátai az életében minimum egyszer nyaralt már a mátrafüredi táborban,én kb.5x.De ennek ellenére még mindig nagyon szeretek oda járni és 2 éve még wellnessezni is ide mentünk.Tény,az én anyukám nem volt ott konyhán hetekig minden nyáron,így én általános iskola óta nem nyaraltam ott.Kati igen,így érthetően megunta.Mi nem,minden évben egyszer-kétszer ellátogatunk.Dénes konkrétan imádja,teljesen ki volt magából fordulva,amikor vasárnap délelőtt odaértünk.Először csak a játszóteret kerestük meg és a mellette lévő erdőbe mentünk sétálni.Gyűjtött gesztenyét(hogy a fenébe ne..)szedtünk és ettünk rengeteg csipkebogyót,összeszedtük a lehullott tobozokat,gombákat figyeltünk(minden vágyam,hogy értsek is hozzájuk,aggig nem nyugszom,amíg el nem végzek egy gombaszakértői tanfolyamot)kóstoltunk erdei szedret apa nagy örömére,aki hideglelést kap tőlem évek óta,ha kirándulunk.Rám 2 dolog jellemző az erdőben,az egyik nem publikus,de a természetes emberi dolgokkal függ össze(magyarul nekem erdőben mindig sz@rnom kell:))a másik pedig,hogy ami bogyó és piros,vagy lila vagy kék és azt meg akarom kóstolni.Egyszerűen ellenállhatatlan,Dénes pedig örökölte ezt.Különbség,hogy én tudom,mi az,ami ehető,Kálmán meg fosik,hogy megmérgezem a fiacskáját:)Végig azt skandálta,hogy ennek kórház lesz a vége,mert Dénes megevett kb.30 csipkebogyót,meg vagy 20 szedret.
Dénes esett-kelt,durván néz ki a lába,ahogy a köves-sziklás talajon rohant a jó levegőben(ami bődületesen óriási közhely,de én ténylegesen sokkal jobban érzem maga hegyvidéken a jó levegőben)
A patak megőrjítette mindkettőt.Gergő végre kiszállhatott a babakocsiból és végigmászott az avaron a patakig és áhítattal figyelte.Dénes csak a kezét lógatta bele időnként,élvezte,hogy milyen hideg és egyszer bele is gyalogolt szegény,amikor nem látta a sok lehullott falevéltől,hogy hol kezdődik a víz.Szerencsére az új átmeneti bakancs meglepően jól bírja az ilyen dolgokat,nem is ázott át.Dénes imádta,közölte,hogy itt olyan jó lenni,hogy estig maradjunk,ennek ellenére délután fél 3 körül visszamentünk a kocsihoz hihetetlen jó érzékkel a szakadó eső előtt 2 perccel.Dénes beült az ülésébe,utasította apját,hogy tegye be a lejátszóba az ő cd-jét,majd Gyöngyösön már aludt tátott szájjal csorgó nyállal....én meg hazáig nyalakodtam az isteni som lekvárt,amiből sajnos csak egy üveggel vettem:(:(