Rosszcsont vagy belevaló?

Nem tudom eldönteni,de egyszerűen az idegemre megy.
Mai akció a következő.Éppen főztem,nem nagy ügy,minden nap főzök.Ő szépen elvolt a Percy-jét tologatva a konyhában,majd elpályázott.
Mellékelem,hogy ki tudja nyitni a korlát kapuját.Ez önmagában sem olyan nagy ügy,mert egy két évestől szerintem alapelvárás,hogy elboldoguljon egy fém tolózárral,érdekes módon bár Dénes is nagyszerűen el tudta tolni,ő valahogy mégis megértette,hogy nem és nem és nem nyitjuk ki és indulunk bele a világba.

Az öccse nem és nem és nem érti ezt meg,így amíg én mit sem sejtve aprítottam a levesbe a krumplit,addig a gyermek nagy csendben eltávozott. És ebben a télen tökéletesen megfelelő öltözetben lecsattogott a kinti teraszra.Gyanús csend lévén szólongatom,semmi.Kiáltok neki,hallom a motoszkálást.Majd boldog ábrázattal lépdel felfelé a lépcsőn a jéghideg gyerek.Még jó,hogy nem fogott neki homokozni....