Szóval Kálmán elvitte magával Dénest pisilni,én meg Gergellyel indultam,amikor megkérdeztem Anettet,hogy Dorcit is vigyem-e. Nem kis meglepetésemre simán jött velünk,ami pedig elég fura,mert sajnos nagyon keveset látjuk egymást. Szóval a mosdóknál nagy sor állt,így rutinosan bevettem magunkat a mozgássérült mosdóba,gondoltam két gyerekkel csak nem utálnak ki onnan,ráadásul jó nagy fülke 3 embernek. Szóval szép sorban mindkét gyerek elintézte a dolgát,kezet mostak és néztek meredten,mire mondtam nekik,hogy most én is pisilek és ki ne menjenek az ajtón és kinyitni sem szabad. Erre Gergely odafordul Dorcihoz és fennhangon közli : - Dorci,hallottad,azt mondta az ANYÁM,hogy nem nyithatjuk ki az ajtót! Szót fogadsz neki,ugye?
:):):) Dorci úgy meglepődött,ahogyan én is,hogy csak bólogatni kezdett. Én viszont röhögtem,olyan cukik voltak,ahogy álltak ott egymás mellett a két kis ( nagy ) ovis....
Két kis majmocskám van,akik mindennapjairól szeretnék írni. Dénes és Gergely névre hallgatnak...vagy nem:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése